Élesen bírálja a kormány fogyasztóvédelmi politikáját az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ). A magyarországi áruházláncok és az önálló boltok kereskedőit képviselő érdekvédők tegnapi közleményéből kiderül: manapság a hatóságok fő feladata a költségvetési lukak betömése – a szigorúan sarcolt vállalkozók kárára. Erről tanúskodnak legalábbis a közelmúltban divatossá vált, összehangolt razziasorozatok; télen a Csillagszóró – amely több mint másfél milliárd forintot hozott a kabinet konyhájára –, most pedig a március végéig futó Kikelet hadművelet.
A kereskedők nem kímélik a kormány újabb fogyasztóvédelmi javaslatát sem, amely a jövőbeni bírságolási gyakorlatról, vagyis a büntetési összegek szigorításáról szól. Szakmailag megalapozatlan szerintük például az az elképzelés, miszerint a fogyasztóvédelmi bírságot ezentúl a vállalkozás árbevételéhez viszonyítva állapítsák meg. Eszerint egy nagyobb forgalmú üzlet a jövőben többet fizetne ugyanazért a vétségért, mint kisebb társa, holott a jogszabályok szerint a büntetésnek mindig is az elkövetett vétség súlyához kellett igazodnia. A tervek szerint ugyanis a nagyobb vállalkozásoknál a fogyasztóvédelmi bírság alsó határa 25 millió forint, a felső pedig kétmilliárd forint lenne. Az évente tízmillió forintnál kevesebbet forgalmazó boltnál is emelkedne az alsó határ: bármit tesz, az ellenőr tolla 25 ezer forinttól indulna. Mivel a kereskedő a gyártó hibája miatt kiszabott bírságot továbbhárítja ma is, így a megemelt büntetések miatt az OKSZ szerint a beszállító kisvállalkozások mennének tönkre elsőként, a nagyok pedig meggondolnák, érdemes-e a hazai piacra szállítani. – A nemzetközi láncok uniós központjai közül egyesek már most vizsgálják, miért aránytalanok és magasak a fogyasztóvédelmi bírságok hazánkban. Arról nem beszélve, hogy a gyártóra, beszállítóra továbbhárított bírság megfontolásra készteti a külföldi befektetőket is. Mindez kihatna a foglalkoztatásra is – jósolja az OKSZ.
– A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) tevékenysége mögött erős, remélhetőleg csak roszszul értelmezett politikai nyomás érződik – jegyezte meg lapunknak a szövetség főtitkára. Vámos György szerint a kereskedők a fogyasztóvédelem állami irányításának átalakításából kizárólag csak azt tapasztalják, hogy az ellenőrök az utóbbi hónapokban gátlástalanul emelték a bírságokat. – A pénzbehajtáson kívül más elvárás nem érvényesül – tette hozzá.
Holott, a NFH beszámolója szerint tavaly, de már 2006-ban is csökkent a jogsértések száma, tehát a kerekedők egyre kevésbé ütköznek a fogyasztóvédelmi szabályokba. – Ezért kell szigorítani a sarcokat? – teszi fel a kérdést a kereskedelmi szövetség
Félidőben a Kikelet. A Kikelet nevű tavaszi fogyasztóvédelmi akciósorozat félidejéhez érkezett, a hatóság emberei eddig 17 700 ellenőrzést végeztek, és csaknem 900 millió forintos bírságot vetettek ki – közölte a kormányszóvivő tegnap az MTI-vel. Budai Bernadett elmondta, az elmúlt hetekben 5650 esetben szabtak ki bírságot, és a jogszabályok megsértése miatt 218 üzletet zárattak be ideiglenes jelleggel. A gyorsmérleg szerint 106 millió forint értékben foglaltak le különféle árukat, és 34,5 tonna élelmiszert, édesipari terméket vontak ki a forgalomból, emellett megtiltották csaknem félmillió forint értékű áru értékesítését. A március 31-ig tartó hadjáratban nyolc hatóság vesz részt a rendőrséggel karöltve, s főként a piacokat, bevásárlóközpontokat vizsgálja.
origo.hu
Csurka Istvánnak mindenben túl korán volt igaza - az író-politikusra emlékeztek a Terror Háza Múzeumban
