Szerb roham Mitrovicánál

Közel ötezer tüntető csapott össze a rendőrséggel az észak-koszovói Kosovska Mitrovicában. A szerbek a város albánok lakta negyedébe akartak átjutni, a rendőrség visszaszorította a tüntetőket. Az etnikailag kettéosztott városban ötödik napja tartanak a tüntetések, amióta Koszovó kikiáltotta függetlenségét, írta az MTI.

Hírösszefoglaló
2008. 03. 03. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Milliók a kosovo.com-ért. Még csak néhány napja lehet licitálni a kosovo.com címért, de máris 150 ezer dollárt adnának érte, a tulajdonos azonban félmilliót szeretne kapni – olvasható a bumm.sk-n. A domaint 1998-tól 2006-ig a Visoki Decani kolostor szerzetesei működtették, aztán a jog szerb kézbe került. 2006-ban a domainnév szerb származású, de Amerikában élő tulajdonosa aztán úgy döntött, hogy túlad a kosovo.com-on, azóta több halálos fenyegetést is kapott telefonon. A névtelen hívók megtiltották neki, hogy albánoknak adja el az oldalt. (MN)


Világszerte elítélték a csütörtök éjszakai belgrádi eseményeket, Európától Amerikáig azt követelték Szerbiától, hogy védje meg a diplomáciai képviseleteket. Oroszország a zavargásokért azokat az államokat teszi felelőssé, amelyek egyoldalúan elismerték Koszovó függetlenségét. Dmitrij Rogozin, Oroszország NATO-képviselője közölte, hazája akár „nyers erőt” is alkalmazhat, ha „az Egyesült Államok és az EU semmibe veszi az ENSZ Koszovóval kapcsolatos határozatát”. Washington arra kérte Moszkvát, hogy határolódjon el Rogozin szavaitól. Este Moszkvában bejelentették, hogy Dmitrij Medvegyev, az orosz államfői poszt várományosa Belgrádba látogat, ahol Vojiszlav Kostunica szerb kormányfővel fog tárgyalni. Az információ szerint Medvegyev, aki a Gazprom energiaipari vállalat igazgatótanácsának tagja, Budapestre is ellátogat.
*
Az orosz államfő szerint Koszovó függetlensége „rettenetes precedenst” teremtett, amely „egyszer még visszaüthet a nyugati államokra”. Vlagyimir Putyin a Független Államok Közösségének (FÁK) nem hivatalos moszkvai csúcstalálkozóján azt mondta, hogy ez a fejlemény „szilánkjaira töri a nemzetközi kapcsolatok évszázadok óta létező rendszerét”.
Hatodik napja tart egy háborús veterán, Zoran Tmusics egyszemélyes tüntetése Belgádban, az Egyesült Államok nagykövetsége előtt. Az őrnagynak van oka a haragra, az 1999-es bombázások során súlyosan megsérült, kilenc éve ül tolószékben. Ő azt mondja, addig nem tágít, ameddig az amerikaiak nem hagyják el örökre hazáját. Nem titkolt elégedettséggel tekint az erődítményszerű épület középső részére, amelyet még csütörtök este lobbantottak lángra tüntetők százai, tönkretéve az első emeleti irodák berendezésének nagy részét. Az ostromnak nagy ára volt: az amerikaiak ellen megindult tüntetők egyike nem tudott kimenekülni a lángoló külképviseletről, szénné égett holttestét késő este találták meg a tűzoltók. Tegnap délután úgy tűnt, az indulatok lecsillapodtak, Tmusics őrnagy viszont azt mondja, csütörtökön csak a gyerekek tomboltak, a „kemény fiúk” még kivárnak.
A „gyerekek” viszont több magyar újságírót is megtámadtak csütörtök este Belgrádban. Lapunk fotóriporterét, Máté Pétert az egyik tűzeset dokumentálása során érték ütések és rúgások, majd a tömegből néhányan megkergették. Szerencsére nem sebesült meg. Hasonlóan járt a Népszabadság fotósa, az Origo és a TV2 egy-egy munkatársa pedig könnyebb sérüléseket is szenvedett, jelentette kiküldött tudósítónk, György Zsombor.
Nyugtalanságot keltett a Vajdaságban – elsősorban a kisebbségek körében – a belgrádi pusztítás, különösen a külföldiek iránti gyűlölet, a nyugati érdekeltségek elleni támadás, írta Sebestyén Imre újvidéki tudósítónk. Mindezt tetézte a tartományi városokban tartott tüntetések nacionalista jellege. Az újvidéki, a szabadkai felvonulásokon a szerb suhancok magyar- és horvátellenes jelszavakat skandáltak,
visszaidézve vele a milosevicsi idők hangulatát, ám még akkor sem hangzott el ennyi fenyegetés a kisebbségekkel szemben. Szabadkán és Óbecsén soviniszta falfirkák jelentek meg, s a hatóságoknak kisebb gondjuk is nagyobb annál, hogy intézkedéseket tegyenek a kisebbségek megnyugtatására. A vezető politikusok retorikája – hogy mindenki a szerbség ellen van – bátorítja az idegenellenességet.
A Felvidéken is sokat foglalkoznak Koszovó ügyével, ám a Magyar Koalíció Pártja visszautasította, hogy „bárki is erőltetett módon párhuzamokat vonjon az önállósult Koszovó és a szlovákiai magyarok lakta Dél-Szlovákia között”. Berényi József, az MKP külpolitikai kérdéseket felügyelő alelnöke szerint a két terület között több a különbözőség, mint az azonosság, „ám akik ennek ellenére mégis párhuzamokat vonnak, azok ezt az MKP-t lejárató szándékkal, a kisebbségjogi követelések ellehetetlenítését célzó törekvéseik jegyében teszik”. Berényi közölte, az MKP figyelni fogja a koszovói szerb kisebbség státusát szavatoló megoldást. Jelezte: az MKP fel fogja szólítani a szlovák parlament pártjait, hogy a törvényhozás fogalmazza újra határozatát, amelyben kimondta: nem fogja elismerni Koszovó egyoldalúan kikiáltott függetlenségét. A határozat módosítását mindegyik szlovák parlamenti párt órákon belül elutasította.
Tisztelendő, hogy a sok buktató közepette Koszovó népe elég bátor volt ahhoz, hogy békés úton eljusson a függetlenséghez – nyilatkozta lapunknak Stanley Kao, a budapesti Tajpej Képviseleti Iroda vezetője. A Peking által szakadár kínai tartománynak tartott Tajvan képviselője aláhúzta, hogy „Tajvan mint független ország örömmel üdvözli Koszovót, amely végre élvezheti a függetlenség, demokrácia és szabadság gyümölcseit, amelyek mindkét állam számára oly fontosak”. Kína egyelőre nem foglalt állást Koszovó ügyében.
Interjú az 5., publicisztika a 7. oldalon, a témáról bővebben a Magazinban

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.