Egyértelmű és határozott üzenetet fog képviselni Moszkva a bukaresti NATO-csúcson. Éspedig azt, hogy a kelet-európai államok – éber figyelem közepette – oda csatlakoznak, ahová akarnak, a Szovjetunió második világháború előtti felségterületéből azonban egyetlen centiméter sem kerülhet ki az orosz befolyás alól – vetítette előre tegnap a bukaresti Ziua napilap vezércikkírója, várhatóan melyik napirendi pont okozza a legnagyobb feszültséget a román fővárosban április 2–4. között rendezendő NATO-csúcsértekezleten.
Adrian Cioroianu román külügyminiszter szerint a bukaresti NATO-csúcs három központi napirendi pontra épül: Albánia, Macedónia és Horvátország felvétele, az amerikai rakétavédelmi rendszer kelet-európai telepítése, valamint Ukrajna és Grúzia tagjelöltsége. A román média – amelyben a közelgő helyhatósági és parlamenti választások kampányát is háttérbe szorította az országban valaha tartott legnagyobb nemzetközi esemény felvezetése – tudni véli, hogy a NATO máris beadta a derekát Moszkvának, ennek megfelelően a jövő héten Ukrajna és Grúzia nem kerül fel a NATO-tagjelöltek listájára. Oroszország ezért támogatja a szervezet afganisztáni misszióját, és az engedmény részeként – Kazahsztánon és Üzbegisztánon keresztül – folyosót biztosít a tálibellenes erők ellátására. Tegnapi bejelentése szerint a csúcson részt vevő George Bush elnök azonban csak április 6-án Szocsiban találkozik orosz kollégájával, Vlagyimir Putyinnal.
Bukarest soha nem látott biztonsági intézkedésekkel készül az eseményre, amit elsősorban a 26 állam- és kormányfő, közel száz miniszter, valamint 3500 külföldi újságíró jelenléte indokol. A csúcs idején mintegy 35 ezer rendőr vigyáz a nyugalomra, számos repülőtéren leáll a polgári légi forgalom, a román fővárosban pedig már mától tilos a gépkocsi-közlekedés és a parkolás azokon a sugárutakon, ahol elhaladnak a hivatalos küldöttségeket szállító konvojok.
origo.hu
Kihúzták a hatos lottót, mutatjuk a számokat
