Ellentmondások a Gulya-ügyben

Minimum aggályos, hogy az ellentmondó hírek miatt nem tudható, milyen munkát végzett csaknem kétmilliárd forintért egy 30 ezer forintos törzstőkéjű betéti társaság – mondta lapunknak Bencze Izabella, a Kincstári Vagyoni Igazgatóság egykori helyettes vezetője.

Mint azt megírtuk, a MÁV Cargo privatizációja közben felbukkant egy Geuronet Bt. nevezetű cég is, amely állítólag az osztrák vevőaspiráns érdekeiben lobbizott a gazdasági tárcánál. A Geuronet Bt.-t jegyző Gulya András – az ügyet vizsgáló Központi Igazságügyi Hivatal szerint – nem végzett érdekkijárást, vagyis a hivatal álláspontja alapján nem lobbizott; egyébként neve nem is szerepel a lobbisták hivatalos jegyzékében. Gulya azt állította, hogy fogalma sincs, miért pont az ő cégét kereste meg a MÁV Cargo megvételére pályázó Rail Cargo Austria azzal, hogy segítsen nyélbe ütni az üzletet. Mindenesetre végül Gulya megbízója, a Rail Cargo Austria lett a befutó. Gulya András bt.-je pedig sikerdíjat kapott az osztrák cégtől, nem is keveset: 1,6 milliárd forintot.
– Ha sikerdíjat kapott, akkor Gulya munkája lobbitevékenység lehetett, ha viszont nem végzett lobbitevékenységet, akkor meg nem jár sikerdíj – világított rá az ellentmondásra Bencze Izabella.
*
Ha viszont az ellentmondás elemei egyszerre igazak, akkor sejthető, hogy valami nincs rendben – fűzte hozzá.
Ezt így látja a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) is, amely márciusban korrupció gyanújával vizsgálatot kezdeményezett. Az NNI gazdaságvédelmi főosztálya továbbra is befolyással üzérkedés bűncselekményének gyanújával nyomoz. Csécsi Soma, az NNI helyettes szóvivője lapunknak elmondta: egyelőre ismeretlen tettes ellen folyik a vizsgálat, jelenleg az adatok és a szükséges iratok beszerzését, értékelését végzik a nyomozók.
A Geuronet ellen vizsgálatot kérő Public Affairs Tanácsadók Szakmai Szövetsége (PATSZ) tudomásul vette a Központi Igazságügyi Hivatal döntését, miszerint nincsenek bizonyítékok arra vonatkozóan, hogy a betéti társaság közpolitikai döntést befolyásolt volna. Arra a kérdésre, hogy mennyire életszerű alig féléves tevékenységért majd kétmilliárd forintos sikerdíjat kérni, a PATSZ azt válaszolta, hogy a tanácsadói szerződések megkötésénél minden esetben a megbízó ítéli meg és dönti el, hogy az elvégzendő tanácsadói tevékenységnek mennyi az értéke.
A Joint Venture Szövetség szerint a megbízás tartalmának ismerete nélkül nem lehet megítélni az esetet. De a szövetségnél hozzátették, hogy az utóbbi időben számos problémát láttak az intézmények, vállalatok normális munkakapcsolatát érintő ügyek és a lobbitörvény végrehajtásával kapcsolatban.
Kérdésünkre, hogy járt-e a MÁV Zrt. vezetőjénél vagy igazgatósági tagjainál a Rail Cargo Austria (RCA) megbízásából lobbizó Geuronet Bt. képviselője, Gulya András, és közbenjárt-e a tender sikere érdekében, Heinczinger István azt válaszolta, nem ismeri Gulya Andrást, és nem tárgyalt vele a MÁV Cargo Zrt. ügyében. A vezérigazgató azt állította, hogy más igazgatósági tag sem adott, adhatott ki belső információkat sem a pályázóknak, sem másnak.
– A GYSEV Zrt., amely a Rail Cargo Austria konzorciumi partnereként vett részt a magyar árufuvarozó vasút privatizációs pályázatán, kezdettől fogva nem nyilatkozott a sikerdíj ügyében – mondta kérdésünkre Stöckert Dávid kommunikációs főmunkatárs. Ennek az az oka, hogy a konzorcium belső megállapodása szerint a nyilatkozatra az RCA kommunikációs apparátusát hatalmazták fel.
A Vasutasok Szakszervezete (VSZ) úgymond nem foglalkozott az üggyel, mivel tudomása szerint az osztrák cég tette a legjobb ajánlatot, és ebbe belefért a magyar lobbicég megbízása is. – Munkavállalói szempontból az eljárás akkor lenne botrányos, ha kiderülne, hogy a Geuronet Bt. bármilyen szálon kötődik a MÁV vagy a Cargo vezetéshez. Ilyen információnk azonban nincs – mondta lapunknak Simon Dezső. A VSZ elnöke hangsúlyozta, önmagában annak nem örülnek, hogy eladták a Cargót, hiszen új osztrák tulajdonosa is állami cég, azaz a társaság működtetése a magyar államnak is megérte volna. Gaskó Istvánt, a Cargo privatizációjából a munkavállalóknak részt követelő Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete elnökét lapzártánkig nem értük el.
Balsai István szerint lobbitevékenységnek nevezhető a Geuronet Bt. 1,6 milliárd forintos sikerdíjért végzett érdekkijárása. A Fidesz parlamenti képviselője kérdésünkre úgy vélekedett, hogy több mint furcsa a Központi Igazságügyi Hivatal (KIH) döntése. – Magyarországon sajnos nincs gyakorlata az igazi lobbitevékenységnek, ám ha a KIH megállapításaihoz hasonló bürokratikus szemlélet uralkodik el, akkor nem is lesz, s nem sok jót várhatunk a korrupciómentes közélet megteremtésére irányuló állami erőfeszítések terén sem – fogalmazott az Antall-kormány igazságügyi minisztere.