Verest cáfolja az MNB

A hazai gazdaság gyengeségei és a külföldi befektetők kockázatkerülése miatt növekedtek meg elsősorban az állampapír-piaci hozamok – derül ki a Magyar Nemzeti Bank tegnap közzétett pénzügyi stabilitási jelentéséből. A jegybank lényegében cáfolja Veres János pénzügyminisztert, aki egy hétfői konferencián azt állította: a több tíz milliárd forint többletköltséget jelentő kamatemelkedés a népszavazás negatív következménye.

Nem a népszavazás, hanem a magyar gazdaság lassú ütemű növekedése, a magánnyugdíjpénztárak befektetéseinek átrendezése, valamint a hitelválság nyomán kialakult kockázatkerülés áll az állampapírpiacon kialakult roppant kedvezőtlen hozamemelkedések hátterében – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tegnap kiadott pénzügyi stabilitási jelentésből, amelyet Király Júlia, a jegybank alelnöke ismertetett. Az MNB megállapításai így cáfolják Veres János pénzügyminisztert, aki egy hétfői pénzügyi konferencián úgy fogalmazott, hogy a jelentős többletkiadással járó hozamnövekedés a népszavazás nyomán kialakult helyzetnek tulajdonítható. A jegybank jelentése leszögezi: a magyar gazdaság gyenge növekedési kilátásai, az eladósodottság magas szintje egyre kedvezőtlenebb helyzetbe hozza a hazai értékpapírokat a nemzetközi befektetőkért folytatott versenyben.
A 2008-ban várható gazdasági pályával kapcsolatban a jegybank felhívja a figyelmet a tartósan lassú növekedési ütemre, a hazai lakosság eladósodottsági szintjének emelkedésére és a vállalatok kilátásainak bizonytalanságára. A kiadvány szerint a lassan mérséklődő infláció és a foglalkoztatottság csökkenése különösen az alacsony jövedelmű társadalmi rétegek helyzetét érinti érzékenyen. Király Júlia a lakossági hitelfelvétel növekedésével kapcsolatban elmondta: a devizában, különösen a japán jenben felvett kölcsönök kockázataira a bankok felelőssége felhívni a hitelfelvevők figyelmét. – Az úgynevezett rablóhitelek esetében ugyanakkor a hitelközvetítő és a hitelfelvevő felelőssége is felmerül – tette hozzá, s hangsúlyozta: a visszaélések elkerülése érdekében a jegybank és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) közösen ajánlásokat fogalmaz meg, amelyek betartását kérik a hazai pénzintézetektől.

Csalódást keltő adatok. A pénzügyminisztériumi előrejelzésnél rosszabb, mindössze kétszázalékos gazdasági fejlődést jósol az idei évre az ICEG Európai Központ, amely tegnap közölte összefoglalóját a 2008-as és a következő évi gazdasági kilátásokról. A gazdaságkutató intézet szerint továbbra is nyomott a lakossági fogyasztás alakulása, s „a rövid távú kilátások még közel sem bátorítóak”, valamint a nettó export lendülete is csökkenő tendenciát mutat. Az ICEG kutatói szerint a munkaerőpiac továbbra is pang, a reálkeresetek pedig csak minimális mértékben növekedhetnek az idén. A növekedést lassító, a bevételekre fókuszáló kiigazítás szerkezete továbbra is károsan hat az ország nemzetközi versenyképességére – olvasható az intézet jelentésében.