Póráz nélkül marad a költségvetés?

Zsákutcába jutott a közpénzügyi csomag, így a kormány túlköltekezésének megfékezésére hivatott költségvetési hivatal létrehozása is. Bár egy évvel ezelőtt a kormány határozott ígéretet tett a törvényjavaslat beterjesztésére, és elviekben ötpárti egyetértés van az ügyben, érdemi előrelépés mégsem történik.

Elkallódott a bürokrácia és a látszategyeztetések útvesztőjében az egy évvel ezelőtt nagy felhajtással beharangozott közpénzügyi csomag, amellyel a kormányzati túlköltekezést kellene féken tartani. További probléma, hogy a még papíron sem létező költségvetési tanács jogkörét máris megcsonkították – hangzott el a Világgazdaság című napilap rendezésében tegnap megtartott közpénzügyi konferencián.
– A költségvetési hivatal csak véleményt formál majd, a végső döntést az Országgyűlésnek kell meghoznia – ismertette a Pénzügyminisztérium elképzeléseit Veres János tárcavezető, aki egyelőre nem tudta megmondani, hogy a kormány előreláthatólag mikor tűzi napirendjére a csomag megtárgyalását. A pénzügyminiszter az ötpárti tanácskozások elhúzódásával és a tervezett törvény kétharmados volta miatt fennálló megállapodási kényszerrel indokolta a késést, ugyanakkor nem tagadta a pártsemleges intézmény elvi szükségességét. A tárgyalások megfeneklését igazolja, hogy a tavaly júniusban megjelent első pénzügyminisztériumi tervezet óta eddig 16 egyeztetésen esett át a törvényjavaslat – kézzelfogható eredmény nélkül. A Kopits György közgazdász nevéhez fűződő úgynevezett fiskális alkoholizmus, vagyis a notórius állami túlköltekezés és az ennek következtében megnövekvő államadósság kordában tartására létrehozott független grémium fontossága megkérdőjelezhetetlen, hiszen a választási években – az osztogatás miatt – eddig minden alkalommal egekbe szökött a költségvetési hiány.
– E jelenségre az Állami Számvevőszék (ÁSZ) többször is felhívta a figyelmet. A probléma kezelésére a számvevők 15 pontból álló javaslatcsomagot készítettek el, s már több hónappal ezelőtt letették az illetékesek asztalára – hangsúlyozta a fórumon Kovács Árpád. Az ÁSZ elnöke szerint egyelőre nem látható, mikor kerülne a parlament elé az erről szóló törvényjavaslat, pedig az intézményszerű ellenőrzést az önkormányzatok soha nem látott iramú hitelfelvétele is indokolná. Lóránt Zoltán, az ÁSZ főigazgatója ezzel kapcsolatban kifejtette, hogy a települések felélik vagyonukat, miközben 15-20 évre eladósodnak, a felvett kölcsönöket pedig jórészt működésre, nem pedig fejlesztésekre fordítják. A nyolcszázmilliárd forintra rúgó önkormányzati kötelezettségvállalásról Varga Mihály volt pénzügyminiszter elmondta: ez a hitelállomány 2002 óta megháromszorozódott, miközben a települések feladatai jelentősen megnövekedtek. A közpénzügyek áttekinthetőségét szorgalmazó Fidesz-alelnök példaként hozta a kórházak hatvanmilliárd, a BKV nyolcvanmilliárd, a MÁV százhúszmilliárd forintos adósságállományát. – Az önkormányzatok támogatásának rendszere – rendezetlensége miatt – a visszaélések melegágya – mondta Varga, aki hangsúlyozta: a Fidesz javaslatai szerint a költségvetési hivatalnak a közkiadások felső korlátait is meg kellene határoznia.
A költségvetés átláthatóságával kapcsolatban az adórendszer egyszerűsítésének és a költségvetési mozgástér pontosításának szükségességét is hangsúlyozták a konferencia résztvevői. Hamecz István, a jegybank volt ügyvezető igazgatója leszögezte: hónapok óta folyik az álvita a büdzsé mozgásteréről, miközben az adócsökkentésre fordítható tényleges öszszeg egyenlő a nullával. Az OTP Alapkezelő Zrt. vezérigazgatója szerint a túlköltekezés egyfajta ördögi kör, amelynek lényege a magas költségvetési hiányból fakadó jelentős adóteher, ami lelassítja a gazdaságot, és alacsony foglalkoztatottságot eredményez.
– Ebből a körből csak a költségvetés pazarlásának rendbetételével lehet kikecmeregni. Jelenleg a stagnáló gazdaság és a magas infláció csapdájában vergődünk, alacsony az üzleti szektor termelékenysége, és az aktív munkaerő létszáma a második legkisebb szintet éri el európai viszonylatban – tette hozzá a szakember. A konvergenciaprogramban alig érintett súlyos gazdasági problémák mellett a közpénzügyi csomag jelentőségét a költségvetési trükközés is megerősíti: erre már több nemzetközi gazdaságkutató szervezet felmérése figyelmeztet.