Romák tehervagonban

Kiskunmajsán megvalósult az afrikai nyomor, a városszéli prérin foszladozó deszkázatú tehervagonban élnek a romák. Sokadjára hallják az itteniek, hogy az év végére felszámolják a telepet, de rendre késik az állami támogatás. Ha a cigányság másutt nem is vagonokban él, felelőtlen politikai ígéretnek bizonyult, hogy 2006-ra a roma telepek egynegyedét felszámolja a kormány, hiszen a 2005-ben felmért 677 magyarországi cigány telepből mindössze 35-öt sikerült megszüntetni.

Varga Attila
2008. 05. 29. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Kiskunmajsa szélén, a Rózsa utcát elhagyva parkolok le. Gyalog indulok a cigány telep irányába. Körülöttem szemét, földre szórt limlom. Elviselhetetlen szagokat hoz a szél. Távolabb négy-öt férfi toldozgat egy vagont. Egyikőjük felém tart, hogy megtudja, mit akarok. Kezet fogunk.
– Nézzen szét nyugodtan, de azért megkérdezem a főnöktől, hogy bejöhet-e – mondja, és nyúl a mobiltelefonért. A kisebbségi önkormányzat beépített embere lehet. Tapolcai urat keresné, de foglalt a száma. Úgy érzem magam, mintha egy filmforgatás díszletvárosában lennék: húsz éve elment innen a stáb, majd egy erre járó vándortábor lepihent, és itt ragadtak a szerencsétlen emberek.
Először talán a tehervagonok kerültek ide, aztán vályogviskókat tapasztottak hozzájuk. Valaki szerzett lakókocsit is, nem is a legkisebbet. Az egyik helybéli azt mondja, hogy régen Kolompár Orbán cigányvezető hozatta ide a vagonokat. Mások nem hallottak erről.
– A víz messze van, illemhely pedig egy van a tizenöt családnak – mutatja egy fiatalember, hozzátéve, kárpótolja őket a tévé és a parabolaantenna. Később meghökkent a kérdésével, hogy van-e valamilyen felesleges vasam. Többen is körbevesznek, arról panaszkodnak, hogy átmenetileg költöztek be a tákolmányokba, de senki nem segít rajtuk. – Minden évben ígérik, hogy felszámolják a telepet, de ebből nem igaz egy szó sem – kiált közbe egy karján csecsemőt ringató asszony.
Közben morcos arccal ér hozzánk a korábban engem köszöntő férfi, és azt mondja: –A telep fel lesz számolva, mert kapott pályázati pénzt a cigányság. Tapolcai úrral beszéltem. Ő nem tud arról, hogy maga itt van, mert nem kért engedélyt. Megtiltotta, hogy kérdezősködjön és fényképezgessen. Azonnal menjen innét!
Egyszerre megváltozik a hangulat. Távolabb nagyobb darab férfiak közelednek. Óvatosan hátrálok. – Megértettem. Megyek hozzá engedélyt kérni – mondogatom távozóban az addigra már karéjban gyülekezőknek.
Beváltatlan ígéretek
A legutóbb ismertetett adat szerint 677 roma telep van az országban. Becslések szerint több mint százezer ember él ilyen gettósodó városrészekben, és ezek tíz százalékában a romák közvetlenül szeméttelepek mellett kénytelenek lakni.
Választások idején rendre megjelennek a politikusok, kisebbségi jelöltek, és fűt-fát ígérnek a telepek lakóinak. Van, aki pénzzel, konzervvel, kolbásszal nyomatékosítja a programját.
– A roma telepek mintegy negyedét teljesen felszámolják, ugyancsak 25 százalékuk megszüntetéséhez pedig hozzákezdenek 2006-ig az országban – nyilatkozta Teleki László, a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) romaügyekért felelős államtitkára előbb 2002-ben, majd 2004 februárjában. Telepfelszámolást és roma integrációs programot ígért a szocialista párt a legutóbbi kampányban is. 2003 nyarán beszélt először Lévai Katalin akkori esélyegyenlőségi miniszter a Borsod megyei Cserehát térség felzárkóztatását célzó, kétéves futamidejű mintaprogramról. Az akkori terv szerint Magyarország 2006-tól erre a sikeres programra hivatkozva szerez majd uniós milliárdokat a többi gettósodott régió fejlesztésére. A program nem érte el a céljait, Lévai sem miniszter már, európai parlamenti képviselőként szerelmes és naiv ponyvaregényeket ír.
Bár a kormányzati nyilatkozatok többsége beváltatlan ígéretnek bizonyult, kétségtelen, volt már telepfelszámolás Magyarországon. Néhány éve például kilenc önkormányzat kapott támogatást a roma telepeken élők lakhatási és szociális integrációs modellprogramjából. Az egy településre fordított támogatás 55–90 millió forintig terjedt. Dencsháza, Galambok, Hencida, Kerecsend, Kisvaszar, Szentgál, Táska, Tiszabő és Uszka cigány telepeinek lakói a fejlesztéseknek, házvásárlásoknak köszönhetően valóban a korábbinál jobb körülmények között élnek.
Kormányzati csőd
Hiába fordítottak a rendszerváltás óta meglehetősen nagy összegeket a cigányság helyzetének javítására, a célokat a programok elaprózottsága és az értékelések hiánya miatt nem sikerült elérni – állapította meg az Állami Számvevőszék (ÁSZ) 2008. áprilisi tanulmánya. A kormányok a cigányság integrációjára – becsült adatok szerint – 1996 és 2006 között összesen 120 milliárd forintot fordítottak; ebben az összegben nincs benne a szociális támogatások és családi pótlékok kerete.
Mivel a rendszerváltozás óta a romaintegrációnak hat minisztérium volt a gazdája, a feladatokat pedig négy szervezet látta el, nehéz valós képet kapni a cigányság érdekében tett gyakorlati lépésekről. Ráadásul a források hatékony felhasználásának megítélését leginkább az akadályozza, hogy hiányzott a célok megjelölése és ehhez a pénzügyi források egyértelmű hozzárendelése. Ez a tény nemcsak a támogatási rendszert teszi átláthatatlanná, hanem ilyen körülmények között nincs valódi tervezés, és lehetetlen a szigorú számonkérés – olvasható a jelentésben. Az ÁSZ szerint a kormányok az intézkedési tervek finanszírozását a tárcák feladatává tették, a források nevesítését azonban nem követelték meg. Így a finanszírozási rendszer többcsatornássá, bonyolulttá vált, és ez nem felelt meg az átlátható közpénzgazdálkodás követelményeinek.
„A komplex intézkedésekhez több tárcának kellene együttműködni, de ezen a ponton a kormánykoalíció lényegében csődöt mondott” – olvasható az elmúlt időszak kormányát érintő bírálat. Az ÁSZ-vizsgálat szerint a kísérleti programok kiértékelése elmaradt, a sikeres programok kiszélesítése helyett újabbak indultak.
Siker?
A marhavagonos cigány telep látványa borzasztó. E kijelentésemen nem csodálkozik Dósai Imre kiskunmajsai alpolgármester. Hamar leszögezi, hogy 1990 óta szeretnék felszámolni a cigány telepet, ahol 10-16 család él folyamatosan. Az önkormányzat saját erőből már felépített két kétlakásos ikerházat, a beköltözők beilleszkedtek. A kilencvenes évek elején átmeneti megoldásként szállíttatta a telepre a vagonokat az önkormányzat az összedőlő vályogviskókban élő romák részére. Azt akkor senki sem gondolta, hogy nyolc év elteltével sem változik a helyzet. Az utóbbi években gyakran elhangzott ígéretként a telep felszámolása, de ehhez sohasem kaptak állami forrást. Igazi pályázati lehetőségük tavaly adódott, és erre a célra a kiskunmajsai Cigány Gyermekekért Alapítvány, a kisebbségi önkormányzat és a városi önkormányzat társulásával létrehoztak egy konzorciumot. Az alpolgármester szerint a helyiek problémáját csak olyan lakásépítési pályázattal tudják megoldani, amely a kormány telepfelszámolási programjához kapcsolható. Bár korábban úgy gondolták, hogy csaknem háromszázmillió forintra lenne szükségük ahhoz, hogy emberhez méltó körülményeket teremtsenek az érintett családoknak, most örülnek az elnyert hatvanmilliónak is. Ebből a pénzből tizenegy családon tudnak segíteni. Már kiválasztották a megvásárolható ingatlanokat.
Kiskunmajsa cigány kisebbségi önkormányzatának az elnöke nem más, mint Kolompár Orbán, az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke. Kolompár megkeresésünkre közölte: nem ő intézte el, hogy vagonokat kapjanak a kiskunmajsai romák, azokat az önkormányzat szállíttatta oda. – Szükségintézkedés volt ez, amelyet a telepen történt tragédia váltott ki, egy kisgyermek megfagyott. A kiskunmajsai konzorcium sikeres pályázatának köszönhetően az év végére felszámolhatják a telepet, a szerződéskötések már el is kezdődtek – állítja Kolompár.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.