Kiskunmajsa szélén, a Rózsa utcát elhagyva parkolok le. Gyalog indulok a cigány telep irányába. Körülöttem szemét, földre szórt limlom. Elviselhetetlen szagokat hoz a szél. Távolabb négy-öt férfi toldozgat egy vagont. Egyikőjük felém tart, hogy megtudja, mit akarok. Kezet fogunk.
– Nézzen szét nyugodtan, de azért megkérdezem a főnöktől, hogy bejöhet-e – mondja, és nyúl a mobiltelefonért. A kisebbségi önkormányzat beépített embere lehet. Tapolcai urat keresné, de foglalt a száma. Úgy érzem magam, mintha egy filmforgatás díszletvárosában lennék: húsz éve elment innen a stáb, majd egy erre járó vándortábor lepihent, és itt ragadtak a szerencsétlen emberek.
Először talán a tehervagonok kerültek ide, aztán vályogviskókat tapasztottak hozzájuk. Valaki szerzett lakókocsit is, nem is a legkisebbet. Az egyik helybéli azt mondja, hogy régen Kolompár Orbán cigányvezető hozatta ide a vagonokat. Mások nem hallottak erről.
– A víz messze van, illemhely pedig egy van a tizenöt családnak – mutatja egy fiatalember, hozzátéve, kárpótolja őket a tévé és a parabolaantenna. Később meghökkent a kérdésével, hogy van-e valamilyen felesleges vasam. Többen is körbevesznek, arról panaszkodnak, hogy átmenetileg költöztek be a tákolmányokba, de senki nem segít rajtuk. – Minden évben ígérik, hogy felszámolják a telepet, de ebből nem igaz egy szó sem – kiált közbe egy karján csecsemőt ringató asszony.
Közben morcos arccal ér hozzánk a korábban engem köszöntő férfi, és azt mondja: –A telep fel lesz számolva, mert kapott pályázati pénzt a cigányság. Tapolcai úrral beszéltem. Ő nem tud arról, hogy maga itt van, mert nem kért engedélyt. Megtiltotta, hogy kérdezősködjön és fényképezgessen. Azonnal menjen innét!
Egyszerre megváltozik a hangulat. Távolabb nagyobb darab férfiak közelednek. Óvatosan hátrálok. – Megértettem. Megyek hozzá engedélyt kérni – mondogatom távozóban az addigra már karéjban gyülekezőknek.
Beváltatlan ígéretek
A legutóbb ismertetett adat szerint 677 roma telep van az országban. Becslések szerint több mint százezer ember él ilyen gettósodó városrészekben, és ezek tíz százalékában a romák közvetlenül szeméttelepek mellett kénytelenek lakni.
Választások idején rendre megjelennek a politikusok, kisebbségi jelöltek, és fűt-fát ígérnek a telepek lakóinak. Van, aki pénzzel, konzervvel, kolbásszal nyomatékosítja a programját.
– A roma telepek mintegy negyedét teljesen felszámolják, ugyancsak 25 százalékuk megszüntetéséhez pedig hozzákezdenek 2006-ig az országban – nyilatkozta Teleki László, a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) romaügyekért felelős államtitkára előbb 2002-ben, majd 2004 februárjában. Telepfelszámolást és roma integrációs programot ígért a szocialista párt a legutóbbi kampányban is. 2003 nyarán beszélt először Lévai Katalin akkori esélyegyenlőségi miniszter a Borsod megyei Cserehát térség felzárkóztatását célzó, kétéves futamidejű mintaprogramról. Az akkori terv szerint Magyarország 2006-tól erre a sikeres programra hivatkozva szerez majd uniós milliárdokat a többi gettósodott régió fejlesztésére. A program nem érte el a céljait, Lévai sem miniszter már, európai parlamenti képviselőként szerelmes és naiv ponyvaregényeket ír.
Bár a kormányzati nyilatkozatok többsége beváltatlan ígéretnek bizonyult, kétségtelen, volt már telepfelszámolás Magyarországon. Néhány éve például kilenc önkormányzat kapott támogatást a roma telepeken élők lakhatási és szociális integrációs modellprogramjából. Az egy településre fordított támogatás 55–90 millió forintig terjedt. Dencsháza, Galambok, Hencida, Kerecsend, Kisvaszar, Szentgál, Táska, Tiszabő és Uszka cigány telepeinek lakói a fejlesztéseknek, házvásárlásoknak köszönhetően valóban a korábbinál jobb körülmények között élnek.
Kormányzati csőd
Hiába fordítottak a rendszerváltás óta meglehetősen nagy összegeket a cigányság helyzetének javítására, a célokat a programok elaprózottsága és az értékelések hiánya miatt nem sikerült elérni – állapította meg az Állami Számvevőszék (ÁSZ) 2008. áprilisi tanulmánya. A kormányok a cigányság integrációjára – becsült adatok szerint – 1996 és 2006 között összesen 120 milliárd forintot fordítottak; ebben az összegben nincs benne a szociális támogatások és családi pótlékok kerete.
Mivel a rendszerváltozás óta a romaintegrációnak hat minisztérium volt a gazdája, a feladatokat pedig négy szervezet látta el, nehéz valós képet kapni a cigányság érdekében tett gyakorlati lépésekről. Ráadásul a források hatékony felhasználásának megítélését leginkább az akadályozza, hogy hiányzott a célok megjelölése és ehhez a pénzügyi források egyértelmű hozzárendelése. Ez a tény nemcsak a támogatási rendszert teszi átláthatatlanná, hanem ilyen körülmények között nincs valódi tervezés, és lehetetlen a szigorú számonkérés – olvasható a jelentésben. Az ÁSZ szerint a kormányok az intézkedési tervek finanszírozását a tárcák feladatává tették, a források nevesítését azonban nem követelték meg. Így a finanszírozási rendszer többcsatornássá, bonyolulttá vált, és ez nem felelt meg az átlátható közpénzgazdálkodás követelményeinek.
„A komplex intézkedésekhez több tárcának kellene együttműködni, de ezen a ponton a kormánykoalíció lényegében csődöt mondott” – olvasható az elmúlt időszak kormányát érintő bírálat. Az ÁSZ-vizsgálat szerint a kísérleti programok kiértékelése elmaradt, a sikeres programok kiszélesítése helyett újabbak indultak.
Siker?
A marhavagonos cigány telep látványa borzasztó. E kijelentésemen nem csodálkozik Dósai Imre kiskunmajsai alpolgármester. Hamar leszögezi, hogy 1990 óta szeretnék felszámolni a cigány telepet, ahol 10-16 család él folyamatosan. Az önkormányzat saját erőből már felépített két kétlakásos ikerházat, a beköltözők beilleszkedtek. A kilencvenes évek elején átmeneti megoldásként szállíttatta a telepre a vagonokat az önkormányzat az összedőlő vályogviskókban élő romák részére. Azt akkor senki sem gondolta, hogy nyolc év elteltével sem változik a helyzet. Az utóbbi években gyakran elhangzott ígéretként a telep felszámolása, de ehhez sohasem kaptak állami forrást. Igazi pályázati lehetőségük tavaly adódott, és erre a célra a kiskunmajsai Cigány Gyermekekért Alapítvány, a kisebbségi önkormányzat és a városi önkormányzat társulásával létrehoztak egy konzorciumot. Az alpolgármester szerint a helyiek problémáját csak olyan lakásépítési pályázattal tudják megoldani, amely a kormány telepfelszámolási programjához kapcsolható. Bár korábban úgy gondolták, hogy csaknem háromszázmillió forintra lenne szükségük ahhoz, hogy emberhez méltó körülményeket teremtsenek az érintett családoknak, most örülnek az elnyert hatvanmilliónak is. Ebből a pénzből tizenegy családon tudnak segíteni. Már kiválasztották a megvásárolható ingatlanokat.
Kiskunmajsa cigány kisebbségi önkormányzatának az elnöke nem más, mint Kolompár Orbán, az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke. Kolompár megkeresésünkre közölte: nem ő intézte el, hogy vagonokat kapjanak a kiskunmajsai romák, azokat az önkormányzat szállíttatta oda. – Szükségintézkedés volt ez, amelyet a telepen történt tragédia váltott ki, egy kisgyermek megfagyott. A kiskunmajsai konzorcium sikeres pályázatának köszönhetően az év végére felszámolhatják a telepet, a szerződéskötések már el is kezdődtek – állítja Kolompár.
origo.hu
Drasztikus lépésre kényszerítette a népharag Karácsony Gergelyt: kirúgta a BKV vezérigazgatóját
