Jellemző arra a „verekedésre”, amely a csúcs hátterében folyt nemcsak politikai, de gazdasági síkon is, hogy a tegnap reggel megjelenő nagy nyugati lapok még úgy tudták, a németek és a skandinávok ellenkezése miatt esélye sincs Giulio Tremonti olasz gazdasági miniszternek még a hónap elején javasolt külön Robin Hood-adójának elfogadására, amely az olajvállalatoknak a rekordárú üzemanyag által megnövelt nyerségét fölözné le. Ám hajnalban José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke – akiről még csütörtökön úgy tudták, ő is a Tremonti-adó ellenzői között van – az időközben a javaslat mellé álló franciák nyomására beadta a derekát, és bejelentette: a tagországok több módszert is alkalmazhatnak a drága üzemanyagokkal szembeni küzdelmükhöz, beleértve az áfával kapcsolatos lépéseket is. Meglehetősen baljós jel azonban, hogy éppen a brüsszeli csúcs idején fenyegette meg az uniót Hugo Chávez venezuelai elnök, hogy csökkenti az Európába irányuló olajszállítást, amiért az EU irányelvet fogadott el az illegális bevándorlók kiutasítására.
Kovács László, az Európai Bizottság adóügyekért felelős biztosa elmondta, azok az európai uniós országok csökkenthetik az üzemanyagokra kirótt jövedéki adót, amelyeknél e tarifa szintje meghaladja az EU-ban korábban rögzített kettős korlátot, a kötelező minimálszintet vagy a 27 tagország közös megállapodása alapján a 2002-es szinten befagyasztott rátát.
Péntek reggeli sajtókonferenciáján Gyurcsány Ferenc miniszterelnök Barroso bejelentését követően elmondta, hogy most már meg lehet vitatni mind az áfa, mind a jövedéki adó, mind pedig az úgynevezett Robin Hood-adó kérdését is. Elmondta azt is, hogy Magyarország álláspontja azon tagországokéhoz áll közelebb, amelyek szerint az élelmiszer- és energiaárak emelkedése egyes háztartásokat és gazdasági szektorokat az összeroppanással fenyegeti, és e területen már nem elegendők a szokványos alkalmazkodási eszközök.
Az élelmiszerek terén jó hír, hogy délutáni sajtókonferenciáján Barroso bizottsági elnök ígéretet tett: az Európai Unió ki fogja terjeszteni élelmiszerprogramját, amellyel segítik a szükségben élőket. Az Európai Unió régi tagországai azonban még nem reagáltak arra a levélre, mondta a magyar miniszterelnök, amelyben az új tagállamok kérték: gondolják végig, elfogadható-e még az a megállapodás, amely szerint az új tagállamok gazdái kevesebb mezőgazdasági támogatást kapnak a régi tagállamokéinál. Gyurcsány Ferenc azt mondta: az új tagállamok egyrészt vitatják az egyes tagországok között meglévő támogatásbeli különbségek fenntarthatóságát, másfelől vitatják azt is, hogy a közvetlen támogatások egyik alapja a korábbi termelési nagyságrend.
Azok az országok, amelyek a korábbi évtizedekben fejlettebb, nagyobb termésátlagot hozó mezőgazdaságot teremtettek, több támogatást kaptak, mint a fejletlenebbek, de ez, mint mondta Gyurcsány, az új tagországok közül nem Magyarországot érinti a leghátrányosabban. A régi tagországok azonban a felvetésre egyáltalában – se negatív, se pozitív módon – nem reagáltak. A miniszterelnök lapunk azon kérdésére, vajon nem kellene-e a magyar kormány tárgyalási stratégiáját módosítani, azt felelte: Magyarország rendkívül keményen lép fel és álláspontja mellett végsőkig érvel, amikor nemzeti érdekei ezt így kívánják.
Magyarországon is érdemes foglalkozni az úgynevezett Robin Hood-adó bevezetésével, amely az energiaipari cégek irreálisan magas energiaárakból származó extraprofitját adóztatná meg, a bevételt pedig szociális kompenzációra használnák fel – mondta Veres János pénzügyminiszter. A Mol viszont úgy látja, hogy ilyen adónem már létezik Magyarországon. A társaság kommunikációs vezetője a távirati irodának elmondta, hogy a társaság bányajáradék és extra-bányajáradék címen az európai átlag többszörösét fizeti a hazai gáztermelés után. Az általuk fizetett bányajáradék 2007-ben mintegy százmilliárd forint volt, amelyből 66 milliárd forintot a gázár-kompenzációs kaszszába kell befizetniük.
origo.hu
Őket alázta meg Magyar Péter az eddig kiszivárgott hangfelvételekben
