Veszélyben a Kincsem Park is. Mint arról beszámoltunk, múlt héten élőlánccal tiltakoztak civilek a budapesti Kincsem park eladása ellen; a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő a terület értékesítését fontolgatja. Ezzel nemcsak Magyarország egyik nemzeti kulturális öröksége, de Budapest egyik legnagyobb egybefüggő zöld területe is halálra lenne ítélve. A hatalmas, majdnem százhektáros rész beépítésével ugyanis tovább nő a főváros környezeti terhelése. A Kerepesi út, Örs vezér tere, Éles sarok környékén kialakult forgalmi helyzet pedig tovább romlik. (G. B.)
Budapest vezetőségének eddigi egyik legsúlyosabb hibája volt, amikor engedélyezték az ügető helyén az Aréna Pláza megépülését, amivel helyrehozhatatlan károkat okoztak. Az egyik legfontosabb zöld felületet szüntették meg, megszakították a belvárost körülvevő zöld gyűrűt, amely nagy park- és szabad területek sorából áll. Pedig a terv ellen a Magyar Építész Kamara is többször tiltakozott – fejtette ki kérdésünkre Eltér István, a szervezet elnöke. A szakember hozzátette: főként a szélcsatorna sérült meg az épület miatt, de tönkretették a város egyik legfontosabb természetes légkondicionálóját, az egybefüggő zöld területek gyűrűjét. Így a hőmérsékletet is növeli a bevásárlóközpont felhúzása.
A hatalmas irodaházak, épületek az energiafelhasználás csaknem felét emésztik fel klímaberendezéseikkel, fűtésükkel, világításukkal, pedig kifejezetten károsak a környezetre. Fűtik az utcákat, elállják a szelet, tönkreteszik a zöld felületet. Talán nincs még egy nagyváros, ahol ennyi aszfalt lenne az épületek között, mint Budapesten, ami ontja a meleget. Ehelyett sokkal jobb lenne lapburkolatokat, kavicságyakat lerakni, vagy legalább kisebb zöld szigeteket elhelyezni a járdákon, tereken és a közlekedési csomópontokban – figyelmeztet Eltér István. Az épületekről, burkolatokról azonban a megbízók döntenek – teszi hozzá. Nehéz meggyőzni azt az építtetőt, aki elhatározza, hogy egy látványos üvegpalotát akar, és nem érdekli a tájolás, a klimatizálás szükségessége vagy a felhasznált anyagok természetessége. Hiába vizsgálják felül tízévente a városrendezési terveket, így csökken folyamatosan a budai hegyvidék beépíthetőségének mértéke is, de ezek a szabályok könnyen kijátszhatók – hangsúlyozta a szakember. A nagyáruházak, lakóparkok beruházói mindig túllépik az építési korlátokat, a zöldterület-létesítési kötelezettségüket pedig letudják néhány csenevész fácska elültetésével. Folyamatosan tűnnek el elődeink tapasztalaton alapuló természetes megoldásai, mint a vályog-, a téglafalak, a kis ablakok vagy az égtájhoz tervezett alaprajzok. Ahelyett, hogy a természetes alapanyagokat alkalmaznák, az üzleti szempontok, az építőanyag-gyártó lobbik diktálnak.
Az urbánus léthez hozzá kell szoknia a szervezetnek, de ez nem mindenkinek sikerül. Az egészségügyben ismert a „nem alkalmazkodott városi ember” fogalma is, aki hajlamosabb például a meghűlésre, allergiás tünetekre. Mint a Corvinus Egyetem kert- és szabadtér-tervezési tanszékének vezetőjének tanulmányából kiderül, a sűrűn beépített metropolisoknak lényegében saját éghajlata van. Ez azt jelenti, hogy a településen belül a különböző részek között jelentős klimatikus eltérések mutathatók ki. Jámbor Imre A települések zöld felülete című munkájában kitér a szél, a csapadék és a napsugárzás hatásának módosulására is. A magas, rosszul elhelyezett épületek egyrészt módosítják a szélirányt, lefogják az áramlatokat, ami főként a hőérzetünket és a levegő tisztaságát befolyásolja. Másrészt rengeteg hőt tárolnak és bocsátanak ki. A városok mindenütt melegebbek környezetüknél, és a beépítettség még településen belül is hőmérséklet-különbséget okoz. Budapesten 1,2-1,5 fokos hőmérséklet-különbség lehet a külső és belső területek közt, Párizs belvárosában 1,7, Frankfurtéban 4, Tokió központjában viszont már 6-7 fokkal is melegebb van, mint a város szélén. Az esővíz az aszfaltról csatornákon távozik, így még a párolgás sem csökkenti a meleget, és szárazabb a levegő is. A csapadék hatvan-kilencven százalékát elvezetik, így nem tudják hasznosítani a növények, s ezáltal nem képesek hűteni a levegőt sem.
