Önkormányzati rendőrséget akarnak. Önkormányzati ülést tartott tegnap Galgagyörk képviselő-testülete. A várakozásokkal ellentétben azonban Szabadi Mónika polgármester nem vette fel a napirendi pontok közé a június 15-én történt események tárgyalását. Ismert: a Pölöskei házaspárnak a Magyar Gárda és a rendőrség segítségével kellett az otthonából elmenekülnie, mert házukba önkényesen beköltözött egy cigány család, és pokollá tette az életüket. A testületi ülésen egyebek napirendi pont alatt számolt be a polgármester az esetről, majd távozott az ülésről. Matejcsok Zsolt, a képviselő-testület tagja elmondta: a 900 magyar és szlovák lakos védelmében egy ismert biztonsági szakembert kérnek fel, hogy tegyen javaslatot önkormányzati rendőrség felállítására. Skuczi Lajos képviselő hozzátette: úgy tudja, a falubeli cigányok lemondásra szólítják fel őt és Matejcsok Zsoltot, mert az ominózus éjszakán százötvenedmagukkal elénekelték a Himnuszt. (V. T.)
Tegnap három, a perbe beavatkozni szándékozó kérelmének adott helyt a bíróság, így a jövőben a felperes ügyészség és a hozzá már korábban csatlakozott Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége és az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) mellett a Száva Vince által vezetett Magyarországi Kisebbségek Pártja és a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Érdekvédelmi Egyesülete is beavatkozóvá vált. Az alperesi oldalon az egyesület mellett annak a férfinak bírálta el kedvezően a beavatkozási kérelmét a bíróság, aki magát zsidó származású, pártoló tagságú gárdistának nevezte meg, s úgy fogalmazott: a Magyar Gárdát olyan bűnökkel vádolták meg, amelyeket soha nem követett el.
*
Állítása szerint a gárdisták nem, a fegyveres őrző-védők azonban komoly félelmet kelthetnek az emberekben. A tárgyaláson Kolompár Orbán, az OCÖ elnöke tiltakozott a cigánybűnözés kifejezés használata ellen, a bíró azonban azt mondta, nem tilthatja meg azt. Kolompár azt is kérte, hogy ne halasszák el szeptemberre a pert, mert „már nem tud a cigányságért felelősséget vállalni”, „a helyzet pattanásig feszült”, „a gárda megfélemlítésben tartja és provokálja őket”.
A tárgyalóterembe most is csak előzetes regisztráció után juthatott be néhány tucat ember, számos gárdista a bíróság épülete előtt várakozott fegyelmezetten. Azzal kapcsolatban, hogy a gárda cigányságellenes lenne, Gaudi-Nagy Tamás, a Magyar Gárda jogi képviselője cáfolatként a Kocsordon, a trianoni évfordulón megtartott rendezvényt hozta fel példának, amelyen mintegy 80 roma is részt vett. Azt is felidézte, hogy a közelmúltban két roma is csatlakozni kívánt a szervezethez, amelytől nem zárkózott el a gárda, sőt meghívták őket rendezvényeikre, amely a mozgalom nyitottságát mutatja. Az alperes kérésére egy, a németek kitelepítésének 60. évfordulójára emlékező, Bándon rendezett ünnepségről készült felvételeket mutattak be, amelyet nem a gárda szervezett, de részt vettek rajta. Ezen Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke is ott volt, s ezzel – Gaudi-Nagy szerint – igazolódott, hogy a Magyar Gárdától nem kell félni.
Az ügyészség képviselője a gárda honlapján megjelent két másik beszámolót csatolt be. Egyik a Galgagyörkön történtekről szól, ahol egy roma és egy nem roma család között alakult ki nézeteltérés. Az ügyészség képviselője szerint „csak több rendőri egység segítségével lehetett megakadályozni, hogy a roma kisebbséget ne érje atrocitás” – tájékoztatott az MTI. Ezzel szemben a valóságban – ahogy lapunk is beszámolt az esetről – egy magyar házaspár házát önkényesen elfoglalta egy cigány család, akiket éppen a romák fenyegettek tettlegesen is. A gárda azért segédkezett a galgagyörki magyar házaspárnak a költöztetésben, hogy azok bántalmazás nélkül el tudjanak menekülni saját ingatlanjukból, falujukból 2008 nyarán Magyarországon.
Tegnap Morvai Krisztina jogász, jogvédő amiatt fejezte ki tiltakozását, hogy ugyan hivatalosan ítélet még nem születhetett, de a Népszabadság június 23-i írása tényként közölte, hogy a Magyar Gárdát első fokon feloszlatták. „A szervezet lelkiatyját, az őt létrehívó egyesületet betiltotta ugyan a bíróság, de csak első fokon” – olvasható a Meccs, amit le kell fújni című írásban. Morvai Krisztina emiatt nyílt levelet írt Gatter Lászlónak, a Fővárosi Bíróság elnökének, amelyben a jogvédő abbéli aggodalmát fejezte ki, hogy az újságcikk olyan látszatot kelthet, mintha már jó előre eldöntötték volna a per kimenetelét. A jogásznő szerint ilyen helyzetben a bírói függetlenség biztosítása és a jogállamiságba, a hatalmi ágak elválasztásába vetett bizalom visszaállítása érdekében szükséges, hogy végre megnyissák a bírósági épület legnagyobb tárgyalótermét, és mindenkit beengedjenek a tárgyalásra. Ez azért lenne fontos, hogy minél több joghoz értő hallgató követhesse az eseményeket, garanciát nyújtva arra: az ötvenes évek szelleme kívül marad a tárgyalóterem falain.
