Bár Anger Zsolt A nyomozó főszerepéért kapta az idei magyar filmszemle díját, így a nemzetközi sikerben a zsűri és a szakma is reménykedett, a filmunió tegnapi telt házas fogadásán Grigor Attila zavartan fogadta a gratulációkat. A bemutató után meghívásokkal, terjesztési ajánlatokkal halmozták el, többen jósoltak a filmnek díjat, de a fanyar külföldi kritikusok azt is megjegyezték, hogy az idei versenyprogram gyengébb a megszokottnál. Persze nem könnyű a szervezők és a zsűri dolga, hiszen a fesztivált Cannes és Berlin után rendezik meg, olyan művekből válogatva, amelyek ezeken a fesztiválokon nem indultak.
Az összes versenyben lévő magyar filmet az elmúlt napokban vetítették, így Dettre Gábor Tablóját és Lakatos Róbert Bahrtalo!-ját az East of the west szekcióban, illetve Nemes Gyula Letűnt világ című, a Kopaszi-gátról szóló dokumentumfilmjét. A Tabló és a Bahrtalo! nincs egyedül témaválasztásával a mezőnyben, több kelet-európai rendező is érdekesnek vagy divatosnak találta a cigányok világát. Azonban egyikük sem foglalkozik a már Nyugat-Európát is fojtogató társadalmi problémával, amit a cigányok évtizedek óta megoldatlan vagy rosszul kezelt helyzete okoz. Ehelyett felvonulnak előttünk a szokásos klisék, az alkudozó, evő-ivó, életszerető, szabad és természetes cigányokról. Az albán Mao Ce-tung című filmben ötpercenként elhangzik az a mondat, hogy „mi a szabadságot szeretjük, a zenét és a táncot”, majd mindezt be is mutatják. Nem látunk sem a dokumentum-, sem a játékfilm műfajban olyan művet, amely mondjuk az önigazolást kereső vagy pusztán tanulatlan szavazatokat vásárolni akaró politika által generált, sokszor vérre menő konfliktusokat ábrázolná. Pedig amíg például a francia Gyűlölethez hasonlóan őszinte és fájdalmas filmek nem születnek, addig az erre a témára adott pénz inkább a probléma elfedését, mint feldolgozását szolgálja Írországtól Olaszországon és Magyarországon keresztül Albániáig.
BYD
Megépítette a majomkirály autóját a BYD
