Főként magyarországi szakemberekkel kívánják pótolni Erdélyben és a Székelyföldön az orvosok és egészségügyi szakdolgozók hiányát. Tarr Gyöngyi, a Hargita megyei közegészségügyi hatóság vezetője szerint jelenleg több, a székelyföldi betöltetlen álláshelyek iránt érdeklődő magyarországi orvossal folytatnak tárgyalásokat. – Az egyik doktorral már júliusban szerződést köthetünk, ha jól sikerül a versenyvizsgája – nyilatkozta lapunknak Tarr Gyöngyi. Hozzátette: jelentős munkaerőhiánnyal küzdenek, ami elsősorban a Nyugat-Európába irányuló kivándorlással magyarázható. A megyében 450-re tehető a betöltetlen szakorvosi álláshelyek száma. Tarr Gyöngyi szerint a romániai munkavállalási kedv a Magyarországon megfeneklett egészségügyi reformnak tulajdonítható, mert sokan veszélyeztetve érzik állásukat, karrierjüket.
A magyarországi szakemberek áttelepülési hajlandósága már csak azért is fontos, mivel romániai magyar politikai és civil szervezetek az elmúlt időszakban több fórumon szorgalmazták: a román hatóságok biztosítsák az anyanyelvű betegellátást a nemzeti kisebbségek lakta erdélyi települések egészségügyi intézményeiben.
*
A kormányon lévő Romániai Magyar Demokrata Szövetség a parlamentben szeretné elérni, hogy kötelező legyen a magyar nyelvet ismerő orvosok jelenléte azokon a településeken, ahol a magyarság aránya meghaladja a 20 százalékot. Az Erdélyi Magyar Ifjak nevű szervezet azt is felvetette, a bukaresti Diszkriminációellenes Tanács javasolja azt a román egészségügyi minisztériumnak, hogy az orvosokat bérkiegészítéssel ösztönözze a magyar nyelv elsajátítására.
Már munkába is állt a csíkszeredai megyei kórházban működő pszichiátrián a szülőföldjére nemrég visszatelepedett Kerekes Medárd Ferenc. A 48 éves, marosvásárhelyi származású pszichiáter – a Magyar–Román Pszichiátriai és Addiktológiai Baráti Társaság megalapítója – tizennyolc évi budapesti praxisát adta fel azért, hogy Székelyföldön folytathassa szakmai pályafutását. Egy másik, Erdélybe visszatelepedett orvos, László Attila jelenleg Kolozsvár alpolgármestere. Az RMDSZ-es politikus feleségével 1990-ben költözött át Szolnokra, akkor, amikor néhány év alatt több ezer romániai orvos választotta a külföldi munkavállalást. Visszatérése után rögtön gyógyszer- és orvosieszköz-forgalmazásba vágott, később politikusnak állt. László Attila elmondta: egykori szolnoki kollégáival azóta is tartja a kapcsolatot, és mindig rácsodálkoznak, hogy ma már milyen jók a megélhetési lehetőségek Erdélyben. Romániában egyébként az elmúlt három évben 84 százalékkal növekedett az orvosok fizetése, igaz, még mindig jóval az európai átlag alatt marad. Jelenleg körülbelül nettó százezer forint egy két-három éves gyakorlattal rendelkező szakorvos alapfizetése, ehhez hozzájárulnak a különböző pótlékok és az ügyeletekért járó díjak. Magánklinikákon sokkal magasabbak a fizetések, az orvosok megkereshetnek havonta több ezer eurót is. Az orvosok bére mindenütt kiegészül a hálapénzzel, ami a romániai társadalomban (is) évtizedek óta bevett hagyomány.
Jenei Csaba, Erdélyből származó, Miskolcon praktizáló orvos lapunknak azt nyilatkozta, hogy Romániában nemcsak jó fizetést, de szolgálati lakást is ígérnek, hogy visszacsábítsák a magyar orvosokat. Határon túli kollégái és maga is elgondolkodott azon, hogy visszatelepülnek. Ám ezt családjuk miatt legtöbben egyelőre csak részmunkaidőben tudnák megvalósítani.
– Az évek óta itt dolgozó erdélyi orvosaink közül többen úgy döntenek, visszamennek Romániába, mert ott javultak a fizetések és a szakmai vizsga megszerzésének feltételei – erősítette meg mások tapasztalatát az orosházi kórház igazgató-főorvosa, Gervain Mihály. Hozzátette: az elmúlt tíz-tizenkét évben a Nyugatra emigráló magyar orvosokat erdélyi szakorvosokkal tudták pótolni. Most megfordult a helyzet, az erdélyi magyar nyelvű értelmiség fogyatkozása lassul, közülük egyre többen döntenek úgy: hazájukban keresik a boldogulást.
– A kormánynak észhez kellene térnie, mert egyre több orvos és nővér hagyja el hazánkat – hangsúlyozta Kovács József, a gyulai Pándy Kálmán Kórház igazgatója. Kifejtette: a románok EU-csatlakozásuknak és reformjaiknak köszönhetően jelenleg több fizetést tudnak adni a nővéreknek, mint amennyit Magyarországon kereshetnek. Úgy vélekedett, intézményüknek fel kell készülnie arra, hogy a jövőben nővéreik egy része hamarosan kivándorol Erdélybe.
– Volumenében még nem, de tendenciáját tekintve jelentős a magyar orvosok erdélyi emigrációja is – jelezte Bélteczki János, a Magyar Orvosok Szövetségének alelnöke. Az orvosok, szakápolók, nővérek közül sokan tervezik visszatelepülésüket Romániába, mert ott sokkal dinamikusabb a gazdasági fejlődése. – A magyarországi egészségügy helyzete miatt nemcsak a szomszéd országból származók, hanem lassan a szudáni orvosok is hátat fordítanak hazánknak, és továbbállnak a jobb megélhetést biztosító Nyugat-Európába, vagy a tengerentúlra – fűzte hozzá.
Szerettünk volna konkrét adatokat kapni arról, hogy az utóbbi időben hány orvos és szakdolgozó települt át Romániába Magyarországról, ám ilyen összesítést nem találtunk. Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke azt mondta: informális úton egyre több helyről hallja, hogy az egykor Románia magyarlakta területeiről hazánkba települtek közül mind többen mennek vissza szülőföldjükre. Konkrét adatokkal ő sem találkozott. Nem tudott ilyen felmérésről Szócska Miklós, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának vezetője sem. A tendencia azonban szerinte is egyértelműen megfigyelhető.
origo.hu
40 liter benzinnel, a gyalogosok között, a járdán áthajtva parkolt le Magyar Péter - fotó
