Szlovénia teljesítette a vele szemben támasztott várakozásokat – hozzávetőlegesen ez sejlik fel az Európa-szerte egybehangzóan hallatott dicséretek mögött Ljubljana féléves EU-elnökségének végeztével. Egy neve elhallgatását kérő magas rangú brüsszeli diplomata még decemberben úgy nyilatkozott, a szervezőkészségéről és simulékony közvetítői szerepéről ismert Szlovéniának csak arra kell vigyáznia, nehogy végzetes útra tévedjen az unióban. Ljubljanának sikerült egy botrányba beleszaladnia azzal a kiszivárogtatott jegyzőkönyvvel, amelynek tanúsága szerint washingtoni háttérbeszélgetésen Szlovénia önálló észrevétel nélkül tette magáévá az Egyesült Államok Koszovó-politikáját. A tengerentúli rövid póráz már csak azért is kínos fényt vetett Ljubljanára, mert Janez Jansa miniszterelnök januárban a szlovén elnökség fő célkitűzéseként nevezte meg a tagországok egységesítését a koszovói kérdésben.
Nem támadt kedvező szél Szlovénia tekintélyszerzéséhez a lisszaboni szerződés ír népszavazási elutasításával sem, ami újjáélesztette a bevált ellentétes reflexeket is a keleti és a nyugati tagországok között. Míg Berlin és Párizs azt hangoztatta, hogy az unió további bővítése nem lehetséges a kialakult krízis feloldása nélkül, Ljubljana zászlóvivője lett azoknak az országoknak, amelyek szerint az ír vétó nem gördít akadályokat Horvátország vagy Törökország csatlakozása elé. A Szlovéniát kényes időszakban tanúsított csendes professzionalizmusáért dicsérő Financial Times ezzel kapcsolatban aligha félreérthetően megjegyezte, Nicolas Sarkozy elnök Franciaországa, „több színnel, illattal és ízléssel” veszi át a stafétát.
Magyar Péter mártírt próbál csinálni magából egy csomag szotyi miatt + videó
