Befagyott párbeszéd a nagyhatalmak között

Alighanem az utolsó lehetőség is elveszett arra, hogy még a Bush-kormányzat hivatali idejében stratégiai alapdokumentumot írjon alá az Egyesült Államok és Oroszország – vélik megfigyelők a szeparatista déloszét területek okán vívott néhány napos orosz–grúz háború nyomán.

Keményedik az amerikai retorika Moszkvával szemben. Míg Pekingben, az olimpia első napjaiban George W. Bush megelégedett az orosz intervenció visszafogott bírálatával – s nem mellékesen az iraki grúz kontingens gyors hazaszállításával –, a Fehér Házba visszatérve már orosz invázióról beszélt. Mintha soha nem ölelte volna keblére 2001-ben Vlagyimir Putyint, megbízható partnert látva benne, mintha soha nem került volna sor a 9/11-es terrortámadások utáni együttműködési nyilatkozatokra.
Az „új fenyegetésekre adott válaszokról” hamarosan kiderült, hogy azok – látszólag mellesleg – az egykori Szovjetunió perifériáján kialakult nagyhatalmi vákuum betöltésének kísérletévé avanzsáltak. A NATO bővítésének baltikumi, fekete-tengeri folytatása 2004-ben, az alternatív energiaforrások és szállítási útvonalak kezdeményezése, majd az amerikai rakétavédelmi rendszer elemeinek kelet-közép-európai telepítéséről folytatott tárgyalások 1991 óta nem tapasztalt reakciót váltottak ki a „beszorítástól” zsigerileg tartó moszkvai vezetésből. Az oroszok mozgásterét a belpolitikai újraközpontosításnak köszönhető konszolidáció mellett az a gazdasági növekedés is bővítette, amely paradox módon az amerikai Közel-Kelet-politikából fakadó energiaár-növekedésen alapul. A legnagyobb szovjet utódállam a Putyin-érában így hagyományos érdekszférájának védelmében sikerrel állíthatta csatasorba az energiafegyvert. Jelentős, stratégiai befektetéseket eszközölt nemcsak a posztszovjet, de a posztszatelit térségben is, kivonult a hidegháborút lezáró CFE fegyverzetkorlátozási és -ellenőrzési rezsimből, és látványos katonai erődemonstrációkkal előlegezte meg azt az „aszimmetrikus
válaszadást”, amelyet a Kreml kilátásba helyezett az amerikai rakétavédelmirendszer-telepítésre válaszul.
Bár az Egyesült Államok konkrét szerepét a mostani háborúban még homály fedi, annyi bizonyosnak látszik, hogy a Moszkva és Washington viszonyát új alapokra helyező megállapodás megkötésére rövid távon aligha van esély.