Bekeményít a siklósi alvállalkozó

A körbetartozások ellen nemrégiben Pécsett megrendezett tüntetés szervezője, Szűcs József egy – az építőipari alvállalkozókat védő és segítő – alapítvány létrehozását tervezi. A férfi szerint megálljt kell parancsolni az építőiparban elharapódzott körbetartozásoknak.

Bóka Máté Ciprián
2008. 08. 15. 19:15
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A harmincnyolc éves siklósi férfi, Szűcs József kálváriája akkor indult, amikor 2007-ben egy szegedi cég megkereste, hogy tegyen árajánlatot négy turisztikai épület felhúzására, amelyeket a közeli Dráva-medence ökoturisztikai fejlesztésének keretében valósítanak meg Baranya és Somogy megyében, közel másfél milliárd forintból, uniós támogatással. A siklósi férfi elmondása szerint miután a fővállalkozónak elküldte 33,8 millió forintról szóló ajánlatát, abban egyeztek meg, hogy a szegedi cég két részletben fizeti ki elvégzett munkája ellenértékét. Mint mondja, már menet közben problémák voltak a fizetéssel, hiszen százezres részletekben csöpögtették csak neki a pénzt, ezért kétszer le is vonult kollégáival a munkaterületről.
Szűcs szerint a baranyai kisváros hivatalában ezután többször egyeztettek a fővállalkozóval, s a hivatal egyik munkatársa azzal biztatta: személy szerint ő a garancia arra, hogy a pénzéhez jut. – Azt már csak utólag tudtam meg, hogy abban az esetben, ha határidőre, 2007 végére nem készültek volna el az általam épített turistapihenők, az unió a teljes projekttámogatást is megvonhatta volna – mondja, majd hozzáteszi: – Lehet úgy is fogalmazni, inkább feláldoztak engem, nehogy elessenek a pályázati pénztől.
Szűcs különösnek tartja, hogy bár a fővállalkozóval már májusban megkötötték a szerződést, de a vele szeptemberben aláírt kontraktusig – egy elrontott alapozáson kívül – szinte semmi nem történt, annak ellenére, hogy a beruházónak és a siklósi önkormányzatnak is voltak ellenőrei. Ő, mint mondja, rögtön nekilátott a munkának, majd olyan összeget is kifizetett (mint az őrzés, vízszolgáltatás díja), amelyet nem neki kellett volna – a munka így végül tízmillióval többe is került az előre kalkuláltnál. Szűcs állítja, az utóbbi pluszkiadást nem, s a 33,8 millióból is csak 22 millió forintot fizettek ki neki. – Mindenbe belekötöttek – mondja. – Például, hogy ki és milyen négyzetméter-számítást – a falak külső vagy belső élét – vett figyelembe a szerződéskötés idején.
Szerinte a legfőbb probléma az volt, hogy a munka elvégzésére kiírt pályáztatáson a szegedi fővállalkozó alaposan aláígért a többieknek, olyan ajánlatot tett, amelyért mások nem vállalták volna a feladatot.
Miután nem tudott dűlőre jutni a szegediekkel, idén tavasszal elkezdte bontani az egyik, általa épített turistapihenőt. A figyelemfelhívó akció után sem változott azonban a helyzet, így Szegeden és Budapesten is tüntetett, majd levelet írt Szili Katalin házelnöknek. A levélben megoldási javaslatot tett arra, hogyan lehetne az építőipari körbetartozásokat jogi úton felszámolni – ám érdemi választ nem kapott. A július végén Pécsett megrendezett félpályás útlezárással járó demonstráció kezdeményezője ennek ellenére nem adja fel: amikor létrehozta cégét, elhatározta – mivel ez korábban kétszer is elfordult –, hogy soha többé nem engedi meg, hogy vele hasonló történjen.
Szűcs József egymillió forintos hitelből hozná létre a Fair névre keresztelt alapítványát, amely kis- és középvállalkozások jogi képviseletét látná el, ügyvédi segítséget nyújtana a szerződések megkötéséhez, a bírósági eljárások során pedig vállalná az illetékek megfizetését, s azt peres úton érvényesítené is.

A németek is panaszkodnak. A Közép- és Kelet-Európában működő német beruházók összességében elégedettek a régióban zajló projektjeik sikerével, és többségük ismét a jelenlegi helyszínt választaná tevékenységéhez – derül ki a német külkereskedelmi kamarák 14 régióbeli országban, 814 német cég bevonásával készült felméréséből. Magyarországot illetően a felmérésben részt vevők kritikát fogalmaztak meg egyebek között a magas élőmunkaterhek, az átlagosnál bonyolultabb bürokrácia, a kedvezőtlen fizetési morál, a körbetartozások, az adórendszer, valamint a térséghez képest alacsony növekedés miatt. (MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.