A harmincnyolc éves siklósi férfi, Szűcs József kálváriája akkor indult, amikor 2007-ben egy szegedi cég megkereste, hogy tegyen árajánlatot négy turisztikai épület felhúzására, amelyeket a közeli Dráva-medence ökoturisztikai fejlesztésének keretében valósítanak meg Baranya és Somogy megyében, közel másfél milliárd forintból, uniós támogatással. A siklósi férfi elmondása szerint miután a fővállalkozónak elküldte 33,8 millió forintról szóló ajánlatát, abban egyeztek meg, hogy a szegedi cég két részletben fizeti ki elvégzett munkája ellenértékét. Mint mondja, már menet közben problémák voltak a fizetéssel, hiszen százezres részletekben csöpögtették csak neki a pénzt, ezért kétszer le is vonult kollégáival a munkaterületről.
Szűcs szerint a baranyai kisváros hivatalában ezután többször egyeztettek a fővállalkozóval, s a hivatal egyik munkatársa azzal biztatta: személy szerint ő a garancia arra, hogy a pénzéhez jut. – Azt már csak utólag tudtam meg, hogy abban az esetben, ha határidőre, 2007 végére nem készültek volna el az általam épített turistapihenők, az unió a teljes projekttámogatást is megvonhatta volna – mondja, majd hozzáteszi: – Lehet úgy is fogalmazni, inkább feláldoztak engem, nehogy elessenek a pályázati pénztől.
Szűcs különösnek tartja, hogy bár a fővállalkozóval már májusban megkötötték a szerződést, de a vele szeptemberben aláírt kontraktusig – egy elrontott alapozáson kívül – szinte semmi nem történt, annak ellenére, hogy a beruházónak és a siklósi önkormányzatnak is voltak ellenőrei. Ő, mint mondja, rögtön nekilátott a munkának, majd olyan összeget is kifizetett (mint az őrzés, vízszolgáltatás díja), amelyet nem neki kellett volna – a munka így végül tízmillióval többe is került az előre kalkuláltnál. Szűcs állítja, az utóbbi pluszkiadást nem, s a 33,8 millióból is csak 22 millió forintot fizettek ki neki. – Mindenbe belekötöttek – mondja. – Például, hogy ki és milyen négyzetméter-számítást – a falak külső vagy belső élét – vett figyelembe a szerződéskötés idején.
Szerinte a legfőbb probléma az volt, hogy a munka elvégzésére kiírt pályáztatáson a szegedi fővállalkozó alaposan aláígért a többieknek, olyan ajánlatot tett, amelyért mások nem vállalták volna a feladatot.
Miután nem tudott dűlőre jutni a szegediekkel, idén tavasszal elkezdte bontani az egyik, általa épített turistapihenőt. A figyelemfelhívó akció után sem változott azonban a helyzet, így Szegeden és Budapesten is tüntetett, majd levelet írt Szili Katalin házelnöknek. A levélben megoldási javaslatot tett arra, hogyan lehetne az építőipari körbetartozásokat jogi úton felszámolni – ám érdemi választ nem kapott. A július végén Pécsett megrendezett félpályás útlezárással járó demonstráció kezdeményezője ennek ellenére nem adja fel: amikor létrehozta cégét, elhatározta – mivel ez korábban kétszer is elfordult –, hogy soha többé nem engedi meg, hogy vele hasonló történjen.
Szűcs József egymillió forintos hitelből hozná létre a Fair névre keresztelt alapítványát, amely kis- és középvállalkozások jogi képviseletét látná el, ügyvédi segítséget nyújtana a szerződések megkötéséhez, a bírósági eljárások során pedig vállalná az illetékek megfizetését, s azt peres úton érvényesítené is.
A németek is panaszkodnak. A Közép- és Kelet-Európában működő német beruházók összességében elégedettek a régióban zajló projektjeik sikerével, és többségük ismét a jelenlegi helyszínt választaná tevékenységéhez – derül ki a német külkereskedelmi kamarák 14 régióbeli országban, 814 német cég bevonásával készült felméréséből. Magyarországot illetően a felmérésben részt vevők kritikát fogalmaztak meg egyebek között a magas élőmunkaterhek, az átlagosnál bonyolultabb bürokrácia, a kedvezőtlen fizetési morál, a körbetartozások, az adórendszer, valamint a térséghez képest alacsony növekedés miatt. (MTI)
Ősi piramisok Lengyelországban: a neolitikus sírhalmok rejtélye
