Általános vélekedés szerint a teljes akklimatizációhoz anynyi nap szükséges, ahány óra az időeltolódás az induló és a célállomás között. Ennek és a hatórányi különbségnek alapján férfi vízilabdázóink tökéletes tempóban vágtak neki tegnap az útnak, hiszen első mérkőzésüket vasárnap vívják, mindjárt az Eb-címvédő Montenegróval. A kedd délelőtti margitszigeti nyilvános edzést vagy inkább átmozgatást követően Kemény Dénes szövetségi kapitány átvette azt az óriás méretű, csaknem 100 négyzetméteres zászlót, amely mintegy 6000 szurkolói üzenetet tartalmaz, majd a társaság elindult Ferihegy felé.
Michael Phelps egy nappal előbb landolt Pekingben, mint a mi pólósaink, tehát ugyanazt az ütemtervet követte, hiszen neki először szombaton délután lesz hivatalos programja az uszodában, a 400 vegyes időfutamaiban. Másnap pedig az olimpiai torna első úszódöntőjében csaphat össze Cseh Lászlóval. A 23 esztendős amerikai világsztár a szárazföldön kerülte a feltűnést, hiszen – miközben a csapat Katie Hoff-fal az élen a fő érkezési csarnokba vonult be – hiába várták őt a rajongó lányok, valamint a médiumok munkatársai, ő egy oldalajtón keresztül távozott. Természetes közegében, a vízben azonban az érdeklődés középpontjába vágyik, mert bevallottan arra készül, hogy megdöntse Mark Spitz 1972-es, hét aranyérmes müncheni csúcsát. E példátlanul merész, a modern sportban már-már elérhetetlen cél megvalósítása érdekében 200 és 400 vegyesen, 100 és 200 pillangón, 200 gyorson, valamint három váltóban kellene győznie. Ha hét vagy annál több aranyat nyer, egymillió dolláros pluszjutalmat kap szponzorától, a Speedótól, ami ugyan futballban aprópénz, de egy kétkezi úszónak megteszi. Phelps egyébként egy másik rekordra is jó, sőt a Spitz birtokolta csúcs megdöntésénél jóval nagyobb eséllyel pályázik: hat athéni bajnoki címmel a zsebében vagy a vitrinjében a nyári játékokon minden idők legtöbb aranyérmet szerző olimpikonjává válna, jelenleg ugyanis Spitz, Carl Lewis amerikai és Paavo Nurmi finn atléta, illetve a szovjet tornásznő, Larisza Latinyina egyformán kilenc elsőséggel áll a lista élén.
Kilenc arany! A komplett magyar csapattól szép eredmény lenne Pekingben, de egyelőre felesleges efféle végkifejletről álmodozni, meg kell becsülnünk a részsikereket is. Például azt, hogy biztatóan javul Görbicz Anita állapota. Kézilabda-válogatottunk irányítója múlt hétfőn, főzés közben forrázta le a lábfejét, és az első diagnózis még a részvételét is kétségessé tette. Szombaton azonban már ő is repülőre ült társaival, és tegnap már a lábát sem húzta. Ma azért még biztos nem száll be a házigazdák elleni tesztmérkőzésen – helyi idő szerint 19 órától a Kína–Magyarország felkészülési találkozó lesz az éles főpróba az eredményjelző-tábla kezelőinek, továbbá az eseményről közvetítő tévéseknek –, mint ahogyan holnap a kazahok ellen is a lelátóra kényszerül. Szombaton, a svédek elleni hivatalos nyitányon viszont bizonyára szívesen számításba venné már Hajdu János szövetségi kapitány. Főzni pedig addig szigorúan tilos.
Ha nem is főznek, de főnek a pekingiek és a városba már megérkezett sportolók, szurkolók, mert tegnap a 33 Celsius-fokos hőmérséklet mellett a 80 százalékos páratartalom olyan hatást keltett, mintha az egész város egy hatalmas szauna lenne. Az olimpiával kapcsolatos egyik legfőbb problémaként a hírek rendre a szmogos, szennyezett levegőt említik, a vendégek egy része azonban másként látja és érzi ezt. „Az olimpiára érkező magyar szurkolókat kiszolgáló magyar önkéntesek szerint is nagy a pára, de nem érezzük azt, hogy az idő fullasztó, vagy füstös lenne” – jelentette ki az MTI-nek Kamuti Balázs, a Pegazus Sport Tours sportigazgatója. A kínai nagy fal Pekingtől közel 80 kilométerre északnyugatra található szakaszához hétfőn ellátogatott magyar turisták ugyanakkor elmondták, annyira párás volt az idő, hogy csak 4-5 torony távolságig lehetett látni. Ami annyiban nem csoda, hogy bár Peking jelentése Északi Főváros, a település egy kicsit még Nápolyhoz viszonyítva is délebbre található. A térség szub-trópusi monszun éghajlatát szárazföldi hatások is befolyásolják, amely rendkívül párás, forró nyarat és hideg, száraz telet eredményez.
Adódik a kérdés: akkor miért augusztusban rendezik az olimpiát, hiszen 1988-ban Szöulban szeptember 17-én, 2000-ben Sydneyben pedig szeptember 16-án kezdődtek a játékok. A pekingi szervezőbizottság (BOCOG) az ilyenkor megszokott rendkívül meleg, csapadékos idő miatt ugyancsak a szeptemberi rajtot részesítette volna előnyben, ám a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) ezt a kérést elutasította. A BOCOG ezután döntött a megnyitó csupa nyolcast tartalmazó dátuma mellett, ugyanis Kínában a nyolcast a jólét, a gazdagság és a gyarapodás számának tartják.
A hivatalos megnyitó így aztán 2008. augusztus, azaz nyolcadik hó 8-án, helyi idő szerint este nyolc óra nyolc perckor kezdődik, és mi, magyarok, igazán hozzájárulhatnánk annyival e számmisztikához, hogy versenyzőink nyolc aranyat, nyolc ezüstöt és nyolc bronzot nyernek.
Ősi piramisok Lengyelországban: A neolitikus sírhalmok rejtélye
