Erdélyi megméretés új szabályokkal

R ossz hibridnek tartják szakértők a november 30-i romániai parlamenti választásokon bevezetendő egyéni választókerületes szavazási rendszert. Előrejelzések szerint azonban az erdélyi magyar közösség az új szisztéma közepette is megőrzi bukaresti képviseletének súlyát. Románia parlamentje idén márciusban szavazta meg az egymandátumos választókerületek bevezetéséről rendelkező törvényt. A jogszabály alapján 452 választókerületet alakítottak ki. Az új törvény elsődleges újdonsága, hogy a pártoknak valamennyi jelöltjük esetében öt romániai minimálbérnek megfelelő összeget (166 ezer forint) kell letétbe helyezniük az államkasszába, amit csak akkor kapnak vissza, ha országos szinten megszerzik a szavazatok két százalékát. Nem mentesülnek az illeték befizetése alól a független jelöltek sem, akik a pénz visszaszerzésére abban az esetben jogosultak, ha körzetükben begyűjtik a szavazatok húsz százalékát. Pártoknál továbbra is az öt-, pártszövetségek esetében pedig – a koalíció tagjainak számától függően – a nyolc- vagy tízszázalékos parlamenti küszöb érvényes, ugyanakkor egy független jelölt akkor szerez mandátumot, ha kerületében begyűjti a leadott voksok ötven százalékát plusz egy szavazatot. Ezzel egy időben a törvény bevezeti az alternatív küszöb fogalmát, amely legkevesebb hat képviselői és három szenátori tisztség megszerzését feltételezi; ez az előírás főként a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget (RMDSZ) favorizálja.
Bakk Miklós politológus, a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem docense szerint Traian Basescu államfő tisztán többségi kétfordulós választási rendszert akart, s ehhez a „lista helyett közvetlenül embert választó” szavazópolgár megszólítása volt az egyszerű, hatásos, népszerű érv. Másrészt viszont a pártok nem akartak fejest ugrani ebbe az ismeretlenbe, mert az arányos választási rendszer révén – amilyen a listás volt – sokkal kiszámíthatóbbnak és ekként érvényesíthetőbbnek gondolták érdekeiket; az eddigi rendszer jobban megfelelt a bukaresti párthierarchiák érdekeinek, amelyek meghatározták a megyei listák összeállítását. – Ezért belementek volna egy olyan vegyes rendszerbe, amely kombinálta volna az egyéni, úgynevezett uninominális választókerületeket a listás eljárással, és amely akár a német minta szerint, akár a magyar rendszerre emlékeztető módon mégis arányos, tehát a szavazatarányoknak megfelelő mandátumeloszlást eredményez – magyarázta lapunknak Bakk Miklós. – Csakhogy Basescu kellően lejáratta a listára való szavazást, ezért kellett bevezetni egy olyan különleges módszert, amely az egyéni jelöltekre leadott szavazatokat is töredék szavazatként kezeli, vagyis mint a listák maradékszavazatait.
Ez viszont a szakértő szerint „átverésízű” szituációkat produkál, hiszen megtörténhet, hogy a kevesebb szavazattal rendelkező egyéni jelölt egy megyében megelőzi a másik, több szavazatot szerző indulót. Például ha egy független jelölt első helyen végez, de nem szerez abszolút többséget, vagy ha egy pártszínekben induló politikus alakulata végül nem lépi át az országos küszöböt.
A magyar képviselet esélyeit illetően a kolozsvári politológus úgy vélekedett: a jelenlegi rendszer is van annyira arányos, tehát a szavazatszámnak megfelelő mandátumszámot biztosító, hogy elvileg megőrizze a magyar képviselet súlyát. Erre alapoz különben az RMDSZ, amikor Románia mindegyik egyéni választókerületében jelöltet állít: igyekszik begyűjteni azokat a töredék szavazatokat, amelyek a visszaosztásnál további mandátumokat eredményezhetnek. Bakk szerint a különbség e tekintetben az, hogy míg korábban a visszaosztási véletlen általában egy Kárpátokon túli megyében eredményezett mandátumot, és a szórványmegyékben tette bizonytalanná inkább az egy mandátumot, most e véletlen jóval nagyobb területet fog át. – Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy a biztos, több cikluson át megújítható mandátumok a Székelyföldön, valamint Bihar és Szatmár megyékben lesznek. Ez átrendezi az RMDSZ-n belüli belső viszonyokat, a vezető politikusokat ugyanis hosszabb távon ezek a megyék adhatják majd – válaszolta a Magyar Nemzetnek a politológus, hozzátéve: ez egyben azt is jelzi, hogy a magyar–magyar politikai viták színtere is jórészt a Székelyföldre kerül át.