A legbrutálisabb módon le kell törni hazánkban a korrupciót – jelentette ki korábban Gyurcsány Ferenc, s arra utasította az igazságügyi minisztert, hogy a magyar jogrendszerben eddig ismeretlen eszközöket dolgozzon ki a vesztegetések visszaszorítására. Az új jogszabály minden bizonnyal az Egyesült Államokban már alkalmazott és hatékonyan működő megoldáson alapul majd. A tengerentúli és más nemzetközi tapasztalatokról, valamint azok jogrendünkbe ültetésének lehetőségéről a Transparency International (TI) magyarországi szervezete készített tanulmányt.
A közélet átláthatóságáért küzdő alapítvány eljuttatta lapunknak jogszabálytervezetét, amelyben azt javasolja: az igazságügyi tárca alkossa meg a közérdekű bejelentő jogi fogalmát. A szervezet ezzel – főként az amerikai módszerből kiindulva – védelemben részesítené azokat, akik bűncselekménnyel, jogszabálysértéssel, közpénzek szabálytalan felhasználásával, a köz-egészség, a közbiztonság vagy a környezet veszélyeztetésével kapcsolatos bizonyíték eltitkolásáról információt szolgáltatnak. A jog azonban csak akkor nyújtana védelmet, ha a közérdekű bejelentő elsőként a jogszabályban meghatározott szervhez fordulna, továbbá, ha jóhiszeműen és nem a saját érdekében járna el. A Transparency International szükségesnek tartja, hogy az új jogszabály valamennyi olyan személyt védelemben részesítsen, aki a társadalom és az állam működése szempontjából kiemelkedően fontos visszásságról tájékoztatja az érintett szerveket, hatóságokat. Felvetődik ugyanakkor annak a lehetősége, hogy egyesek a majdan létrehozandó rendelkezéseket személyes bosszúra, vetélytársaik lejáratására használják fel. Mindezt az alapítvány úgy védené ki, hogy a rosszhiszemű, önös érdekből bejelentést tevőket a jog nem oltalmazná. A Transparency International az új paragrafusokban rögzítené: a közérdeket szolgáló információadás nem sérthet alkotmányos alapjogokat, továbbá, ha a közléssel valakinek vagy valamely szervezetnek magán- vagy üzleti titkát fednék fel, sérelme orvoslására indíthasson polgári pert.
A közélet átláthatóságáért küzdő alapítvány rámutatott: a társadalom szempontjából jelentős visszásságokat és a korrupciót nemcsak a közhivatalok, állami szervezetek alkalmazottai követhetik el, hanem a magán- és versenyszféra résztvevői is. Éppen ezért egy összetett, minden területre kiterjedő jogszabályt kell alkotni, amelynek – a TI szerint – legfontosabb része, hogy a közérdekű bejelentőket minden lehetséges megtorlástól megvédjék. Például, ha egy szervezet munkavállalója a munkáltatójánál történt közérdekű visszaélésről tájékoztatja a hatóságot, és ezért kirúgják, a munkaügyi bíróság ítélhessen meg számára kártérítést. A közigazgatásban dolgozó közérdekű bejelentő kérhesse: másik állami szervnél helyezzék hasonló pozícióba. Amennyiben pedig közbeszerzési eljárásban követtek el visszaélést, akkor az igaznak bizonyuló közlés nyomán ismételjék meg a pályázatot. A Transparency International a korrupciót, szabálytalanságot feltáró személyt pénzjutalomban részesítené, s szorgalmazza, hogy a visszaélést elkövetőket kellően büntessék meg. A korrupcióellenes szervezet mindemellett lehetővé tenné, hogy a bejelentők bizonyos esetekben a médiumokkal is közölhessék információjukat. Erre elsősorban akkor nyílna módjuk, ha a hatóságok nem vizsgálják ki a feltárt gyanús esetet.
Egyes vélemények szerint hatályos jogunk jelenleg is megfelelő védelmet nyújt a korrupciót felfedőknek. A Büntető törvénykönyv (Btk.) például kimondja: aki a közérdekű bejelentés miatt a bejelentővel szemben hátrányos intézkedést tesz, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel sújtható. A Btk. mellett az alkotmány, valamint bizonyos munkajogi és köztisztviselőkről szóló szabályok is igyekeznek védelmezni a korrupciót bejelentő személyeket, ám a közélet átláthatóságáért küzdő alapítvány szerint nem elég hatékonyan. A Transparency International rámutatott, a gyanús esetekről információt adók mindig kiszolgáltatottak: elveszíthetik állásukat, egzisztenciájukat, esetleg még személyes biztonságuk, életük is veszélybe kerülhet. Ezért több külföldi állam is összetett jogi védelmet nyújt számukra. A TI úgy látja, hogy a hazai jogrendszerben nincsenek meg ezek a garanciák.
– Javaslatunkat eljuttattuk az igazságügyi minisztériumnak, ám hangsúlyozzuk, hogy dokumentumunk egy vitaindító irat – mondta lapunknak Alexa Noémi. A Transparency International magyarországi szervezetének ügyvezető igazgatója szerint fontos lenne, hogy a hazánkban eddig ismeretlen jogintézményről szóló tervezetet a lehető legszélesebb körben véleményezzék. Az igazságügyi tárca lapunkkal azt közölte: a kormány elkötelezett a korrupció elleni küzdelem mellett, és minden eszközt, jó nemzetközi gyakorlatot, civil kezdeményezést támogat, ami csökkentheti a visszaéléseket. A minisztérium határozott álláspontja, hogy hazánkban is eredményes lehet a korrupciót feltárókat védő, az egyesült államokbelihez hasonló rendszer. Ezért elsőként a tengerentúli módszert elemzik, s azt, hogy az ottani megoldások miként ültethetők át a magyar jogrendbe. Elmondták: a tárcánál folyik az előkészítő munka, s az új szabályokat a Transparency International Magyarországgal szorosan együttműködve alakítják ki.
origo.hu
Ki lehet a Soros-ügynök Magyar Péter mellett - 6/3: Lakos Eszter
