Reálgazdasági harakiri

A múlt héten az Európai Bizottság bejelentette, hogy 200 milliárd euró összegű – az EU-tagállamok összesített GDP-jének mintegy másfél százaléka – gazdaságélénkítő csomaggal kívánja segíteni az uniós tagállamokat. Brüsszel azt szeretné, ha „okos befektetéssel” hosszabb távon ösztönözné a gazdasági növekedést és a fenntartható jólétet. Mint az Európai Bizottság elnöke, José Barroso és pénzügyi biztosa bejelentette, a terv először is a „legelesettebbeket” kívánja segíteni. A 200 milliárd eurós csomag forrásainak nagy része a tagországok saját költségvetéséből származik, míg a brüsszeli zsebből és az Európai Beruházási Bank kölcsöneiből 30 milliárd eurót fizetnének ki.
A bizottság adócsökkentést, tb-járulékkedvezményt és az állami kiadások emelését is szeretné elérni, azaz pontosan a Gyur-csány-kormány gazdasági és fiskális politikájának ellenkezőjét és éppen azt, amit a Fidesz ajánl a gazdaság élénkítésére.
Megkérdeztünk Brüsszelben két európai parlamenti képviselőt, hogy mi a véleményük a két ellentétes nézet és szándék között. A szocialista Fazakas Szabolcs, az Európai Parlament költségvetési és költségvetési ellenőrzési bizottságának tagja elmondta, nagyon fontos, jó irányba mutató lépésnek tartja, hogy az unió a válság idején minden figyelmét a reálgazdasági recesszió leküzdésére fordítja. – Miután saját eszközeink egy konjunktúraprogram indítására nem állnak kellő mértékben rendelkezésre, az EU a tagországokat szólítja fel a gazdaságélénkítés haladéktalan elindítására – mondta. Ez elsősorban országonként eltérő, az adott költségvetés lehetőségeitől és a gazdaság igényeitől függő adócsökkentő, infrastruktúrát fejlesztő, munkahelyet megtartó vagy teremtő programokat tartalmaz, tette hozzá. Fazakas úgy látja, hogy Magyarország elsősorban a 30 milliárd eurós forrásból származó öszszegből a kis- és közepes vállalkozásokat segítheti, illetve kutatás-fejlesztést és beruházásokat célzó programok megvalósításába tud bekapcsolódni. Elmondta még, hogy Magyarország a konvergenciaprogram prioritásai miatt nincs abban a helyzetben, hogy saját költségvetési forrásokat mozgósítson.
Becsey Zsolt, a gazdasági és monetáris bizottság néppárti tagja homlokegyenesen ellentétes véleményét mondta el lapunknak. – Látható, hogy összesen mintegy 15–20 milliárd eurót kapnának a tagországok, azaz nem lehet pénzesőre számítani. A lényeg inkább azon van, hogy összehangolt tevékenységről van szó – jelentette ki. Elmondta, a válságkezelés érdekében az unió felfüggesztette azt az eddig folytatott nagyon szilárd politikáját, hogy csökkenteni kell a tagállamoknak éves hiányukat. Vagyis a növekedési és stabilitási paktumot nagyon rugalmasan értelmezik majd. Ez azt jelenti, hogy a recesszió idején eltekintenek attól, hogy miként nő az éves hiány. Szerinte ugyanakkor a magyar kormány szembemegy az európai trendekkel, és éppen a GDP csökkenése idején próbálja a GDP-arányos háztartási hiányt csökkenteni, ami valószínűleg csak még jobban mélyíti a válságot. Hozzátette: „reálgazdasági harakirinek is tekinthető akkor faragni a költségvetési hiányon, amikor a gazdasági növekedés negatív”.
– Azon célok elérését, amelyeket az unió elvár a tagállamoktól – foglalkoztatás megtartása, középvállalkozások és beszállítói rendszerek életben tartása –, biztosan nem segíti a magyar elképzelés – érvelt a néppárti képviselő, majd hozzátette: „nem is tudok olyan tagállamot, amely ilyet tenne”. Elmondta még: az unió felhívta a figyelmet az „okos beruházásokra”, vagyis az innovatív, energiatakarékos, környezetbarát modernizációs beruházásokra, valamint az oktatásba történő invesztálásra. Magyarország azonban szerinte pontosan e területeken teljesít katasztrofálisan.