Megint a régi orvosságot ajánlgatják

Miközben „Kelet-Európa” és kiemelten Magyarország is tegnap a globális lapok címoldalán szerepelt azzal, hogy a térség válsága feltartóztathatatlanul mélyül, az Európai Bizottság – ellentétben a kiút reményét a gazdaságösztönzésben látó országok gyakorlatával szemben – Magyarországnak ismét a kívülről immár két évtizede diktált „orvosságot” ajánlotta: a nadrágszíj további összehúzását.

Régiós dominóhatás? A kelet-közép-európai régió lehet az Európai Unió jelzálogválsága, amely kihatással lehet az egész kontinensre – figyelmeztet a Bloomberg tegnap megjelent elemzése. – A befektetők elfordultak a térségtől, és ezt elsősorban az államkötvénypiacon lehet érzékelni: a magyar állampapíroknak már olyan magas a kamata, mint a brazil államadósságé – fogalmaz a cikk. A lapnak nyilatkozó elemzők szerint az EU-hoz 2004-ben csatlakozott államokba korábban szinte özönlött a külföldi működő tőke, napjainkban azonban „mindenki a kijárati ajtó felé fut”. A portál emlékeztet a régió devizáinak erőteljes gyengülésére is, külön kiemelve a lengyel zloty mélyrepülését: a lengyel fizetőeszköz ugyanis augusztus óta 42 százalékot veszített értékéből. Bár Csehországgal kapcsolatban sokkal kevesebb a rossz hír, a gazdaság növekedése a tíz évvel ezelőtti ütemhez közelít, ami jelentős lassulásról tanúskodik. A piacok attól tartanak, hogy a régió magával ránthatja az unió más tagállamait is.

Tizenhét tagállam stabilitási és konvergenciaprogramját értékelte az EU végrehajtó testülete, s Magyarország esetében már az első mondatban megállapította, hogy az „látványos előrelépést” tett az államháztartás egyensúlyi zavarainak megszüntetéséért, és hogy költségvetési hiányát a 2006-os 9,3-ról tavaly 3,5 százalékra csökkentse. Joaquín Almunia gazdasági és monetáris ügyekért felelős biztos az értékeléseket ismertető sajtótájékoztatón kiemelte azt is, hogy Magyarország tartja magát azokhoz a feltételekhez, amelyek a Nemzetközi Valutaalappal és az EU-val a 6,5 milliárd euró összegű pénzügyi támogatásról aláírt megállapodásban szerepeltek. A bizottság szerint a befektetői bizalom helyreállítása érdekében Magyarország további fiskális lépéseket hajtott végre, és megszigorította a hiánycélokat.
A decemberben benyújtott, frissített konvergenciaprogram – áll az értékelésben – azon a gazdaságpolitikai programon alapul, amelyet a kormány fogadott el a pénzügyi válságra adott válaszként, és amit nemzetközi pénzügyi segítség is támogatott. A kiértékelés a kiadásokra térve megállapította, hogy a közelmúltban „pozitív elemeket” tapasztalt, ugyanakkor a túlköltekezés veszélye még mindig nem zárható ki, főleg 2010-ben. A mérséklést – sürgeti a bizottság – államigazgatási, egészségügyi és oktatási rendszeri reformoknak is kísérniük kellene. A jövő évtől kezdve pedig további költségvetési megszorításokra is szükség lesz. Az államháztartás hosszú távú fenntarthatósága érdekében is további intézkedéseket kell tenni, és ez elsősorban a nyugdíjrendszer „reformjának” folytatására vonatkozik.
Az értékelés idén a magyar gazdasági csökkenést csupán 1,6 százalékosra várja, holott Almunia pénzügyi biztoshoz hasonlóan a Gyurcsány-ellenességgel eddig még szintén nem vádolt globális brit lap, a The Economist már 3 százalékos GDP-csökkentést vár. Az inflációt Brüsszel – megfigyelők szerint ugyancsak optimistán – 2,8 százalékra várja.
Lapunknak Becsey Zsolt, az Európai Parlament gazdasági és monetáris bizottságának néppárti (fideszes) tagja a most kiadott értékeléssel kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy az ismét az „elmúlt időket” értékeli, ugyanis a kormány még karácsony előtt elköltötte tartalékainak gyakorlatilag a kétharmadát. Ezenkívül – tette hozzá – még két héttel azelőtt, hogy a Nemzetközi Valutaalap igazgatója megérkezett volna Budapestre, „gyakorlatilag összeomlott a költségvetés”. Így – folytatta a képviselő – nyilván nehéz a konvergenciaprogram értékelése, a program és a valóság még köszönő viszonyban sem voltak egymással. „Az Európai Unió elvárása meglehetősen sajátos” – tartja Becsey –, ugyanis az általános recesszió közepette is ragaszkodik ahhoz, hogy a költségvetési hiány a bruttó nemzeti termék 3 százaléka alatt legyen. „Zuhanó GDP mellett meglehetősen illuzórikusnak látom azt, hogy csökkenő tendenciát vár el az adósság GDP-hez viszonyított arányában” – jelentette ki a képviselő, aki megjegyezte, hogy Európában „most mindenki növeli eladósodottságát” fiskális ösztönzés útján.
A bizottsági értékelés arra ösztökéli a Gyurcsány-kormányt, hogy a GDP-hez mérten a belső adósságot szorítsa le az EU-ban kívánatosnak tartott 60 százalékos határ felé. A bizottsági értékelés hamarosan az EU-tagállamok pénzügyminisztereinek tanácsa elé kerül.