Egymilliárd euró gurult a baloldalnak – Brüsszel NGO-kat pénzel Latin-Amerikában is + videó

Uniós milliárdok tűnnek el baloldali célokra Latin-Amerikában – állítja az Alapjogokért Központ legújabb jelentése, amelynek részleteiről Farkas Vajk, a szervezet madridi irodavezetője beszélt a Magyar Nemzet Rapid Extra podcastjában. A kutatás szerint például több száz millió forintnyi támogatás ment Brüsszelből Közép- és Dél-Amerikába többek között gyermekek genderérzékenyítésére.

2025. 07. 31. 9:53
Rapid Extra Fotó: Magyar Nemzet
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

– Amikor Donald Trump hatalomra került, Washingtonban elzárultak az NGO-kat tápláló pénzcsapok, mi pedig feltettük a kérdést: ha vannak guruló dollárok, vajon vannak-e guruló eurók is? – idézte fel a vizsgálat kiindulópontját Farkas Vajk, az Alapjogokért Központ madridi irodájának vezetője a Rapid Extra podcastban.

Farkas Vajk, az Alapjogokért Központ madridi irodavezetője elmondta, hogy a kutatás szerint például több száz millió forintnyi támogatás ment Brüsszelből Közép- és Dél-Amerikába többek között gyermekek genderérzékenyítésére Fotó: Alapjogokért Központ

A kutatás során a spanyol és portugál nyelvű országokra specializálódott iroda Latin-Amerikára összpontosított. 

A megállapításaik szerint az Európai Unió az elmúlt évtizedben mintegy egymilliárd eurót, azaz körülbelül négyzáz milliárd forintot utalt ki különböző civil szervezeteknek a térségben – jórészt baloldali ideológiai célokra.

– A támogatott nyolcszáz szervezet között voltak valódi fejlesztéseket megvalósító projektek is, például iskolák vagy kórházak építése, de a pénzek túlnyomó része baloldali, ideológiai célú szervezetekhez került – fogalmazott. E szervezetek tevékenysége kifejezetten érzékeny témákat érint: genderideológia, LMBTQ-aktivizmus, migráció elősegítése, baloldali médiahálózatok finanszírozása. 

Farkas példaként említette, hogy EU-s forrásból fizettek amerikai baloldali politikust, aki előadást tartott a kapitalizmus lebontásának módszereiről. A leginkább megdöbbentő esetek azonban a gyermekeket célzó programokhoz kapcsolódnak. 

Magyar forintra átszámolva több száz milliót költöttek arra, hogy 6–7 éves gyerekeknek tartsanak érzékenyítő foglalkozásokat. Az ember egyszerűen fennakad ezen

 – mondta, hozzátéve: ez a gyakorlat súlyosan sérti a szülők jogait. – Tipikus mintázat, hogy az NGO-k a szülők tudta nélkül mennek be az iskolákba, és ott genderideológiai tartalmakat közvetítenek. Ez mindenütt ugyanaz a forgatókönyv – Brüsszeltől Latin-Amerikáig – hangsúlyozta.

Farkas Vajk szerint az EU-s támogatások gyakran közvetve baloldali pártokat is segítenek, különösen azokban az országokban, ahol e pártok hatalmon vannak. Ráadásul nem csupán európai értelemben vett baloldalról van szó: egyes szervezetek a Sao Paulo Fórumhoz kötődnek, amely a kubai vagy venezuelai diktatúrákat támogató hálózatként is ismert.

A podcast második felében Spanyolország migrációs helyzete is szóba került. Farkas elmondta: a migránshátterű lakosság aránya meghaladja a tíz százalékot, a legnagyobb számban latin-amerikaiak és marokkóiak érkeznek. Az utóbbiak beilleszkedése komoly kihívásokat jelent.

Az utóbbi hetekben sokkoló bűncselekmények történtek. Egy idős embert ok nélkül megvertek, egy fiatal nőt felgyújtottak, egy kislányt megerőszakoltak – és ezeknek közös vonása, hogy migránshátterű elkövetőkről van szó

 – sorolta az eseteket.

Egy friss kutatás szerint a jobboldali szavazók 90 százaléka, de még a szocialisták többsége is egyetért azzal, hogy a bűncselekményeket elkövető migránsokat ki kell utasítani az országból. – A spanyolok egyre inkább úgy érzik, hogy elveszítik a kontrollt. A jelenlegi szocialista kormány nem fog változtatni, de a társadalmi nyomás előbb-utóbb kényszerítő erejű lesz – vélekedett.

A podcast végén Farkas Vajk beszámolt arról, hogy a jelentés nemzetközi visszhangot váltott ki. Peruban, Paraguayban, Argentínában is megjelentek cikkek, az Egyesült Államokban pedig már interjúkat is adtak a témában. Az Európai Parlament spanyol képviselői közül többen napirendre tűzték az ügyet, különösen az átláthatóság hiányosságai miatt.

A támogatások elbírálása, a kiválasztás menete gyakran nem nyilvános – márpedig az EU mindig az átláthatóságot hirdeti. Ideje lenne ezen a saját háza táján is dolgozni

 – tette hozzá.

Zárásként elmondta, hogyan fogadták Spanyolországban, amikor a magyar migrációs politikáról beszélt. 

Amikor elmondtam, hogy Magyarország védi a határait, és emiatt az EU megbünteti, de mi mégis kitartunk – óriási vastapsot kaptam. Többen azt mondták: így kellene nekünk is csinálni.

– Mi nem csak beszélünk a szuverenitásról – meg is védjük azt – zárta a beszélgetést Farkas Vajk.

Borítókép: Rapid Extra (Fotó: Magyar Nemzet)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.