– Amikor Donald Trump hatalomra került, Washingtonban elzárultak az NGO-kat tápláló pénzcsapok, mi pedig feltettük a kérdést: ha vannak guruló dollárok, vajon vannak-e guruló eurók is? – idézte fel a vizsgálat kiindulópontját Farkas Vajk, az Alapjogokért Központ madridi irodájának vezetője a Rapid Extra podcastban.

A kutatás során a spanyol és portugál nyelvű országokra specializálódott iroda Latin-Amerikára összpontosított.
A megállapításaik szerint az Európai Unió az elmúlt évtizedben mintegy egymilliárd eurót, azaz körülbelül négyzáz milliárd forintot utalt ki különböző civil szervezeteknek a térségben – jórészt baloldali ideológiai célokra.
– A támogatott nyolcszáz szervezet között voltak valódi fejlesztéseket megvalósító projektek is, például iskolák vagy kórházak építése, de a pénzek túlnyomó része baloldali, ideológiai célú szervezetekhez került – fogalmazott. E szervezetek tevékenysége kifejezetten érzékeny témákat érint: genderideológia, LMBTQ-aktivizmus, migráció elősegítése, baloldali médiahálózatok finanszírozása.
Farkas példaként említette, hogy EU-s forrásból fizettek amerikai baloldali politikust, aki előadást tartott a kapitalizmus lebontásának módszereiről. A leginkább megdöbbentő esetek azonban a gyermekeket célzó programokhoz kapcsolódnak.
Magyar forintra átszámolva több száz milliót költöttek arra, hogy 6–7 éves gyerekeknek tartsanak érzékenyítő foglalkozásokat. Az ember egyszerűen fennakad ezen
– mondta, hozzátéve: ez a gyakorlat súlyosan sérti a szülők jogait. – Tipikus mintázat, hogy az NGO-k a szülők tudta nélkül mennek be az iskolákba, és ott genderideológiai tartalmakat közvetítenek. Ez mindenütt ugyanaz a forgatókönyv – Brüsszeltől Latin-Amerikáig – hangsúlyozta.
Farkas Vajk szerint az EU-s támogatások gyakran közvetve baloldali pártokat is segítenek, különösen azokban az országokban, ahol e pártok hatalmon vannak. Ráadásul nem csupán európai értelemben vett baloldalról van szó: egyes szervezetek a Sao Paulo Fórumhoz kötődnek, amely a kubai vagy venezuelai diktatúrákat támogató hálózatként is ismert.
A podcast második felében Spanyolország migrációs helyzete is szóba került. Farkas elmondta: a migránshátterű lakosság aránya meghaladja a tíz százalékot, a legnagyobb számban latin-amerikaiak és marokkóiak érkeznek. Az utóbbiak beilleszkedése komoly kihívásokat jelent.
Az utóbbi hetekben sokkoló bűncselekmények történtek. Egy idős embert ok nélkül megvertek, egy fiatal nőt felgyújtottak, egy kislányt megerőszakoltak – és ezeknek közös vonása, hogy migránshátterű elkövetőkről van szó
– sorolta az eseteket.