Nagyítóval nem található olyan megfigyelő az Európai Unió háza táján, aki José Manuel Barrosót, a korábban földalatti maoista pártban tevékeny, ma konzervatív színekben az EU bizottságát vezető politikust ne tartaná olyannak, aki ne támogatná a génmódosított vetőmagok kötelező elterjesztését az unióban. Kérdés, hogy a gigászok harcának mi lesz az eredménye.
Az erőviszonyok a legutóbbi szavazáskor így alakultak: 9 ország a GMO-k mellett, 11 ellene szavazott. A közösségi játékszabályok és az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) a génmódosítókat segítik. Szerdán a tagállamok szakértői ülnek össze, hogy megvizsgálják, eleget tegyenek-e a multinacionális Syngenta cég és a Pionner/Dow konzorcium kérésének, hogy az előbbi BT T 11, az utóbbi BT 1507-es jelű génkezelt kukoricamagjait engedélyezzék. A kiszivárgott hírek szerint nem lesz döntés.
Eddig csak a MON810 kapott engedélyt az EU-ban, hazánk és négy másik tagállam a MON810-et környezetvédelmi és egészségügyi károkra hivatkozva tiltotta be. Március 2-án, a környezetvédelmi miniszterek találkozóján arról szavaznak, hogy lehengerlik-e azt az oszt-rák–magyar kifogást, amely tudományos vizsgálatokra hivatkozva gátolná meg az amerikai Monsanto cég MON810 jelzésű génmódosított kukoricamagjának alkalmazását. Ha végül is a pró és kontra erők összeütközése döntetlent eredményezne, az utolsó szó Barrosóé lesz.
Nemvárt fordulat jön az időjárásban, mutatjuk mire számíthat