A tőkekivonás felerősödésével, az államcsőd esélyének növekedésével magyarázható, hogy a korábban vészforgatókönyvként elkönyvelt hat-hét százalékos visszaesés a magyar gazdaságban immár reális előrejelzéssé vált. Az MKB Bank tegnap megjelent elemzése szerint az ipari termelés 20 százalék feletti drámai zuhanása, illetve a gazdaság szinte összes területén tapasztalható visszaesés öt-hét százalékos zsugorodást vetít előre a 2009-es évre. Ilyen mértékű zuhanás esetén sokkal magasabb államadósság is várható.
A lapunknak nyilatkozó elemzők szerint már a decemberi konvergenciaprogramban meghatározott – ismételten lerontott – államadósság-előrejelzések is tarthatatlanok. A bruttó hazai össztermékhez (GDP) mért adósságunk még akkor is növekedni fog, ha a kabinet az idén az összes kilátásba helyezett kiadáscsökkentő intézkedését maradéktalanul végrehajtja. Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője szerint ennek két fő oka van. Egyrészt a gazdaság az idén zsugorodik, ami önmagában is elegendő lehet az eladósodás növekedéséhez. Ehhez párosul, hogy az államháztartás várhatóan a GDP mintegy három százalékát kitevő hiánnyal zár idén. Madár István, a portfolio.hu elemzője úgy véli: amennyiben az államadósság után fizetendő kamat magas marad, a gazdaság pedig csupán a legutóbb becsült, igen alacsony teljesítményt képest felmutatni, akkor az államadósság tartósan és meredeken emelkedő pályára áll. Mindez ahhoz vezet a szakember szerint, hogy a 2008 végén 73 százalékon álló mutató igen gyorsan 80 százalék fölé kerül, majd töretlenül közelít a 90 százalék felé.
Jelenleg egy nagyon gyenge növekedési képességgel, de magas államadóssággal rendelkező ország vagyunk, s e kettő kombinációja nagyon kedvezőtlen – figyelmeztetett Palócz Éva, a Kopint-Tárki Zrt. vezérigazgatója is, aki egy múlt heti konferencián arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt időszakban hazánk volt az az ország, ahol a legnagyobb mértékben és szinte egyedüliként nőtt az államadósság. További probléma, hogy az állampapírok után fizetendő kamatok az utóbbi napokban ismét emelkedtek, miközben az államkötvénypiacról gyakorlatilag eltűntek a vevők.
A fizetésképtelenségi félelmeket erősíti, hogy az IMF illetékesei immár nyíltan elismerik, hogy forrásaik kimerülőben vannak. A Financial Times tegnapi számában nyilatkozó IMF-közgazdászok szerint a pénzintézetnek „közel sem lesz elégséges forrása” ahhoz, hogy a kelet-európai régió bajba jutott országait felkarolhassa, sőt maga is hitelre szorul. Mindez nagyon kedvezőtlenül befolyásolhatja hazánk esetleges újabb hitelkérelmét vagy adósságátütemezését a keretszerződésünk jövő évi lejáratakor.
A kiszámíthatatlan pénzpiaci folyamatokkal, a forint gyenge árfolyamával és a befektetők elfordulásával magyarázta a jegybank monetáris tanácsa, hogy a szervezet tegnapi ülésén nem csökkentette az alapkamatot, így továbbra is 9,5 százalékon maradt az irányadó kamatláb. Simor András jegybankelnök a döntést követő sajtótájékoztatón hangsúlyozta: a jegybank mindent megtesz a forint árfolyamának védelmében, és a cseh, a lengyel és a román jegybankkal együtt közleményt bocsátott ki tegnap annak érdekében, hogy megakadályozza a kelet-közép-európai valuták túlzott leértékelődését.
A belépési feltételek törlésével mielőbb fel kell venni a kelet-európai EU-tagállamokat az euróövezetbe, mert a keleti térség pénzügyi válsága a valutaunió összeomlásának kockázatát is felveti – állapította meg a Financial Times tegnapi elemzésében. Wolfgang Münchau, a londoni globális üzleti lap neves publicistája A keleti válság, amely szétverheti az euróövezetet című cikkében kiemeli: az újonnan csatlakozott tagállamok tévesen értelmezik csatlakozási szerződésüket, ugyanis amikor aláírták, kötelezték magukat az euróövezethez való csatlakozáshoz is. Ha e tagállamok ennek megfelelő politikát folytattak volna, ma majd mindegyikük az euróövezetben lenne.
Simor a bilincsekről. Az MNB elnöke tegnap a portfolio.hu tudósítása szerint utalt Szanyi Tibor MSZP-s képviselő korábbi nyilatkozatára is, amely szerint a jegybank környékéről bilincsben kell elvezetni a bankárokat. Simor a parlamenti képviselő „kritikájára” válaszolva megjegyezte: a parlament épülete is a környéken van.
origo.hu
Gulyás Gergely: Fordulatot hozhat az uniós versenyképességi nyilatkozat
