Le Figaro
Nicolas Sarkozy belső tanácsadója, Claude Géanton keresztül azt üzente a versailles-i kastély vezetőségének, a francia államfő nem látja értelmét, hogy nagy állami rendezvény keretei között ünnepeljék meg június végén az első világháborút lezáró versailles-i békeszerződés aláírásának 90. évfordulóját – idézte a francia újságot az MTI. A lap szerint az államfői hivatal Versailles-ba küldött válaszában kétségbe vonta egy ilyen ünnepség „célszerű voltát”. Sarkozy szerint semmi szükség rá, hogy az évfordulón ennyire „nyilvánvaló módon” domborítsák ki a versailles-i szerződés „nem igazán béketeremtő” következményeit.
Az 1919. június 28-án a versailles-i kastély tükörtermében aláírt szerződés Németországot tette egyedül felelőssé a világháború kirobbanásáért.
Baltische Rundschau
Úgy tűnik, az Európai Unióban és számos európai országban nincs meg a közös politikai akarat, hogy javítsanak a romák helyzetén, akik apartheidszerű körülmények között élnek, ezért az ENSZ-nek azonnal cselekednie kellene – idézte a német és angol nyelvű hírportál Rajan Zedet, az amerikai hinduizmus egyik vezetőjét. Rajan Zed az amerikai külügyminisztérium emberi jogi jelentésére hivatkozott, amely közölte, hogy „számos országban, köztük Olaszországban és Magyarországon, a roma közösség tagjai a többségi társadalom bántalmazásainak lettek kitéve, amelyek gyakrabban fordulnak elő, és többször
halálos kimenetelűek voltak, mint az elmúlt években”.
guardian.co.uk
A baloldali brit napilapban írt véleménycikkében Cezary Wójcik a globális válság kelet-közép-európai hatásairól ír. „A régióban most van például két pénzügyileg fegyelmezett eurózóna-tagállam, Szlovénia és Szlovákia – közöttük fekszik Magyarország, ahol a politikai felelőtlenség problémás költségvetési deficitekhez vezetett. Északra található Lengyelország (…), az EU egyik utolsó olyan része, amely még mindig élvezi a nulla százalék feletti gazdasági növekedést. Vele szemben áll Ukrajna, ahol a politikai káosz a fizetésképtelenség szélére sodorta a gazdaságot.”
euobserver
A hágai stratégiai tanulmányok központja nevű kutatóintézet jelentéséről ad hírt az uniós ügyekkel foglalkozó hírportál. E jelentés szerint a hatvanadik születésnapját jövő héten ünneplő NATO-n belül csökkent a szolidaritás, a tagállamok
között nincs egyetértés többek között az észak-atlanti szövetség bővítésével kapcsolatban, illetve arról sem, hogy a NATO-nak milyen viszonyt kellene folytatnia Oroszországgal. A NATO előtt álló legfőbb kihívás, hogy összeegyeztesse hagyományos szerepét – védelmet nyújtani tagállamainak – az olyan újonnan felmerült problémákkal, mint a gazdasági válság, az Északi-sarkvidék természeti kincseiért folytatott harc és Kína, valamint Oroszország önmagára találása.
Autópályán cserélt kereket egy férfi Komáromban