Jacob Zuma, a legalábbis gyanús hátterű politikus egyenes úton halad afelé, hogy a Dél-afrikai Köztársaság következő elnöke legyen. A tegnapi választások eredményei alapján ugyanis úgy tűnik, minden előzetes esélylatolgatás ellenére az apartheidet követő időszak állampártja, az Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) ismét kétharmados többséget fog szerezni a parlamentben, azaz gyakorlatilag teljhatalommal ruházták fel a választók.
Korántsem volt biztos, hogy az ANC túl fogja élni komoly megrázkódtatás nélkül a Jacob Zuma-féle belső hatalmi háborút. Ő ugyanis nem az a csendes és feddhetetlen politikus, aki az ANC-t erősíti, ez inkább fordítva igaz. Ahhoz, hogy Zumának megvalósulhasson az álma, tisztáznia kellett magát a korrupciós vádak alól, és elérnie, hogy a bíróság mondja ki, nem erőszakolt meg egy fiatal lányt még 2005-ben, a légyott közös akarattal valósult meg. Miután mind a 16 korrupciós vádpontban felmentették két héttel ezelőtt a politikust, a nemi erőszak vádját pedig még 2006-ban megsemmisítették, Zuma előtt gyakorlatilag megnyílt az út. Előzőleg ugyanis a volt elnököt, Thabo Mbekit sikerült kiütnie a nyeregből a tavalyi pártvezető-választáson, ennek azonban egyelőre nem látható hatásai lehetnek a pártra és az országra nézve.
Az ANC ugyanis már nem ugyanaz, mint egykor volt, de az is kőbe vésett szabály, hogy a fekete kontinens déli részén az apartheid rendszer 1994-es megszüntetése óta csak az ANC nyerhet. Ez a szervezet volt Nelson Mandela polgárjogi csapata, amely egyedül küzdött a fehérek diktatúrája ellen fegyverrel és politikai eszközökkel egyaránt. Az ANC-ből Zuma miatt mégis kivált egy nagyobb erő, amely a nagy párttal szemben jelent alternatívát, az eredmények alapján egyelőre kevés sikerrel.
A Nép Kongresszusa (Cope) 8,1 százalékos eredménnyel csak a harmadik erő, a második helyre a magát össznépi liberális pártnak pozicionáló Demokratikus Szövetség (DA) kerül országszerte. Beszédes tény ugyanakkor, hogy a fehér bőrű egykori apartheidellenes aktivista, jelenlegi fokvárosi polgármester, Helen Zille által vezetett szövetség Nyugat-Fokföld tartományban számít győzelemre, ahol a legnagyobb a fehérek aránya az országban.
Manfred Weber és Brüsszel fizeti Magyar Péter országjárását