Radnótiról érettségi előtt

Radnóti Miklós 1909. május 5-én született Budapesten, születésének századik évfordulója alkalmából az idei esztendő Radnóti-emlékév is. Az ünnepségsorozat központi eseményeként tegnap a költőt és életművét megidéző kiállítás nyílt a Petőfi Irodalmi Múzeumban.

Radnóti Miklós születésének századik évfordulóján kiállítással tiszteleg a Petőfi Irodalmi Múzeum a költő emléke előtt. Az égre írj, ha minden összetört című kiállítás már tegnap megnyílt, hogy az érettségire készülőknek is legyen alkalma az adatokban, képekben, a korhangulatot idéző filmekben, festményekben bővelkedő kiállításon még „időben” tájékozódni.
Ám a címében a Negyedik eclogát idéző tárlat még véletlenül sem a „száraz” iskolai tananyag bemutatása. Nem is halálba menetelő költőként mutatja be a vészkorszakban bestiálisan meggyilkolt Radnóti Miklóst: a hazaszeretet, a szerelem és az emberi szenvedés lírikusa a Petőfi Irodalmi Múzeum tárlatán a munkaszeretet és az életöröm embereként is megjelenik. Továbbá: mint tanuló, költő, szerkesztő, tanár, szervező, barát, szerelmes, sportember és utazó, fegyelmezett gondolkodó, gyakran játékos, olykor pedig indulatos ember.
A Varga Katalin muzeológus által rendezett kiállításon a fotók, a kéziratok, a művészi kivitelű könyvek, a képzőművészeti alkotások látványa dominál, az irodalmi tárlat hangulatát a barátok és a sorstársak – Dési Huber István, Ámos Imre, Háy Károly László, Beck Judit, Koffán Károly – festményei és grafikái színezik. A multimédia, az érintőképernyős számítógépek dokumentumai révén további érdekességeket is megtudhatunk Radnóti Miklós családjáról, iskoláiról, megismertetjük baráti kapcsolatait a Haladás Körben, a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumában, a Vajda János Társaságban és az irodalmi életből, többek között Vas Istvánnal, Péter Andrással, Schöpflin Gyulával, Komor Andrással és Frankl Sándorral.
Az égre írj, ha minden összetört című tárlat betekintést ad a különböző irodalmi műhelyek munkájába, a lapok és antológiák szerkesztőségébe és nem utolsósorban Radnóti Miklós verseskötetei keletkezésének körülményeibe is. Fény derül arra, mi volt Radnóti véleménye a naplóírásról, a barátságról, a zsidó létről, a könyvcsinálásról, milyennek látta a kortársait, és azt is, milyennek látták a többiek őt a lángoktól ölelt kis országban.