Vizsgálják a bankok hiteldrágításait

Túljárhatnak a bankok a törvényhozók eszén, s az egyoldalú szerződésmódosítást korlátozó szabályozás kiskapuit kihasználva továbbra is különösebb indoklás nélkül drágíthatják meg a hiteleket – állítják a szakértők. Egyre több adós tartja felháborítónak, hogy a pénzintézetek az ügyfeleik számára átláthatatlan indokokkal emelik meg a díjakat és a kamatokat, ezért vizsgálat indul az ügyben. A PSZÁF 2006-os, az egyoldalú módosításokat korlátozó ajánlása falra hányt borsó maradt.

Hiába korlátozza egy augusztusban életbe lépő törvény a bankokat a szerződések egyoldalú módosításában, vannak olyan kiskapuk, amelyeket kihasználva a pénzintézetek továbbra is saját belátásuk szerint drágíthatják a kölcsönöket a futamidő alatt. Mint arról lapunkban már olvashattak, a törvény előírja, hogy egy körülmény változása miatt a bank csak egyetlen költséget változtathat meg. Vagyis ha emelkedik a jegybanki alapkamat, akkor legfeljebb a kamatot emelheti, ezzel együtt a díjakat nem. Az ügyfeleket pedig a jelenlegi 15 nap helyett hatvan nappal a változás életbelépése előtt, személyesen értesítenie kell.
*
Ha az ügyfél nem fogadja el a módosítást, akkor visszafizetheti a hitelét, a bank pedig emiatt nem számolhat fel többletköltséget.
Az utóbbi hónapokban a folytonos módosításokból az ügyfeleknek és a hitelezést figyelemmel kísérő szervezeteknek is elegük lett. A Fogyasztói Jogérvényesítő Szervezet (FJSZ) például harminc hitelezéssel foglalkozó társaságnál indított vizsgálatot azzal a céllal, hogy meggyőződjön róla, valóban indokoltak voltak-e a drágítások. A szervezet szerint a vizsgálatot az indokolja, hogy a lakáshitelek törlesztőrészleteinek növekedése milliókat sújt hátrányosan, mégsem történt elég beavatkozás a pénzintézetek korlátozására. A lakáshitelesek a legkiszolgáltatottabbak az adósok között, mivel ők nem teszik kockára az otthonukat, és csak akkor nem fizetnek, ha már tényleg nincsen miből – áll a szervezet közleményében. Erdélyi Márk, a FJSZ elnöke lapunkkal közölte: jelenleg a bankok korlátlanul átháríthatják a kockázatukat az ügyfeleikre, így akár az is előfordulhat, hogy a pénzintézet rossz döntéseit az adósnak kell megfizetnie. – Ráadásul a devizahitelek felvételekor arról senki nem tájékoztatta az ügyfeleket, hogy az árfolyamkockázat mellett a kamatváltozás is ekkora rizikót rejthet magában – tette hozzá a szakember. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) is közzétett a napokban egy vezetői körlevelet, amelyben azt kéri a bankoktól, hogy részletezzék, milyen okok miatt változnak meg a törlesztőrészletek, s adjanak személyre szóló tanácsokat az ügyfeleiknek a lehetséges terherkönnyítésekről. Ezeket a kéréseket azonban a bankok nem kötelesek betartani. A pénzintézetek magatartását jól példázza, hogy a felügyelet már 2006-ban közzétett egy ajánlást, mely többé-kevésbé az augusztusban életbe lépő törvénnyel egyezett meg, ám a javaslat süket fülekre talált a bankok körében.
Ugyanakkor az új szabályokat is ki tudják játszani a bankok – közölte lapunkkal Barabás Gyula, a Magyar Hitelszövetség elnöke. Egyrészt a nemzetközileg elfogadott, a hitelek teljes hiteldíjmutatóját is befolyásoló referenciakamatok helyett saját referenciakamatot vezetnek be, s azt változtatják meg a saját tetszésük szerint. A szerződésben pedig azt határozzák meg, hogy a kölcsön kamata mennyivel haladja meg a referenciakamatot. Nemrégiben egyébként a Gazdasági Versenyhivatal egyik szakembere azt nyilatkozta, hogy a bankok által a saját maguk számára kreált referenciakamat nem felel meg a törvény szellemének, így az sem valószínű, hogy általános gyakorlattá válik a bankok között. A törvény kijátszásának másik módja az lehet, hogy a pénzintézetek a devizaváltási árfolyamot változtatják meg, így a költségek névleg ugyanazok maradnak, a törlesztőrészlet mégis megemelkedik. Az sem lehetetlen, hogy egy tartozás, ami reggel még ötmillió forintra rúg, délután az egyik banknál 300 ezerrel, a másiknál pedig 500 ezer forinttal növekszik meg a devizaárfolyam-számítás különbségei miatt. Barabás Gyula szerint ez utóbbi kiskaput be lehetne zárni, ha a törvény kikötné, hogy a banknak középárfolyamon kell folyósítania a hitelt, az ügyfélnek pedig szintén középárfolyamon kell törlesztenie.
Korsch Péter, a Hitelesek civil szervezet gazdasági szakembere úgy látja, hogy a teljes hitelre vetítve körülbelül 5-6 százalék kárt okoz a deviza rossz árfolyamon váltása. Ám emellett a kamatok emelkedése és a kezelési költségek drágulása is az ügyfél pénztárcáját terheli. A szakember szerint a hatalmas drágítások indokolatlanságát jól mutatja, hogy nem minden bank kamatai szálltak el. Néhány pénzintézet számára azonban csak a csillagos ég jelent határt – tette hozzá. A szervezet már olyan esettel is találkozott, amikor a 130 ezer forintos törlesztőrészletből néhány hónap alatt 400 ezer forint lett, holott az ügyfél nem maradt adós a banknak.

MNB a forinthitelekért. Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke tegnap megbeszéléseket folytatott a legnagyobb hazai kereskedelmi bankok képviselőivel. Az általa kezdeményezett találkozón a jegybank elnöke felhívta a magyar bankokat, hogy közösen dolgozzanak ki olyan szabályokat, amelyek eredményeként a forintalapú hitelek versenyre kelhetnek a devizában kibocsátott hitelekkel. Ez hozzájárulhatna Magyarország kockázati megítélésének javulásához, ezen keresztül a forintkamatok szintjének csökkentéséhez. Mint ismeretes, jelenleg a külföldi fizetőeszközökre épülő kölcsönök jóval kedvezőbbek, mint a forintalapúak.