Bankok a boncasztalon

Gőzerővel folyik a Nemzetközi Valutaalap és az EU által megkövetelt banki átvilágítás: a nyolc legnagyobb hazai bank és leányvállalatai vizsgálatát október végén fejezi be a PSZÁF, amelynek a szükséges lépésekről tájékoztatnia kell hazánk hitelezőit. A valutaalap a magyar bankrendszer fejlődését várja a vizsgálattól.

Elsősorban a likviditást, a stratégiát, a hitelkockázatot és a tisztességes piaci magatartás biztosítását vizsgálja a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) a nyolc legnagyobb magyarországi bankcsoportnál – tájékoztatott lapunk érdeklődésére a felügyelet. Az átvilágítás, amelyre a magyar kormány kötelezettséget vállalt a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Unió felé, az idén áprilisban kezdődött és október végén zárul le. A vizsgálatok főbb megállapításairól összefoglaló értékelés készül, ezt a valutaalap számára el kell küldeni. A PSZÁF által szükségesnek tartott lépésekről ugyancsak tájékoztatni kell a szervezetet.
A felügyelet fennállása óta ez a legnagyobb szabású átvilágítás, a munkában a PSZÁF 110 szakembere vesz részt. A hét hónap alatt nemcsak a hazai bankokat kell átvizsgálni, de a pénzintézetek külföldi leányvállalatait is, ami szintén része a hitelmegállapodásnak. A kötelezettségvállalás nélkül hazánk nem kapta volna meg tavaly októberben a nemzetközi kölcsönt, hiszen mind az EU, mind az IMF hitelezési eljárásának része a megsegített ország nagyobb pénzintézeteinek teljes körű átvilágítása.
A külföldön található leányvállalatok helyszíni ellenőrzéséhez külső segítséget is igénybe vesz a pénzügyi felügyelet. Farkas Ádám, a PSZÁF elnöke lapunkat korábban arról tájékoztatta, hogy a vizsgálatuk külföldi része néhány százmillió forintba biztosan belekerül, de semmiképpen sem jelent majd milliárdos összeget. Az átvilágítás teljes költségét a PSZÁF-nak a saját forrásaiból kell fedeznie.
Mint ahogyan arról beszámoltunk, az ellenőrzés összköltsége információink szerint négymilliárd forintra rúg, amit több tényező indokol. Egyrészt az eddigi vizsgálatoktól eltérően most sokkal több helyszíni ellenőrzést kell elvégeznie a felügyeleti munkatársaknak, de a vizsgálat hoszsza, a jelentős apparátus és a külső szemlék mellett további tetemes költséget jelentenek a könyvvizsgálatok is, amelyek ugyancsak az átvilágítás részét képezik. Az IMF magyarországi kirendeltségének tájékoztatása szerint a valutaalap a magyar bankrendszer fejlődését várja a vizsgálat megállapításai nyomán.
A hitelmegállapodásunk értelmében nemcsak a magyarországi bankok helyzetéről kell részletes kimutatást készítenünk, de az államháztartás valamennyi főbb adatát egyeztetnünk kell a számunkra kölcsönt folyósító nemzetközi szervezettekkel. Míg az EU havi beszámolási kötelezettséget írt elő hazánknak, az IMF ennél szigorúbb volt, és 7-10 napos adatszolgáltatási határidőt szabott meg. A valutaalap az állami kifizetésektől a devizatartalékokon keresztül a lejáró adósságokig mindenről beszámolót kér tőlünk, de ha az infláció kívül esik a hitelmegállapodásban meghatározott sávon, akkor is konzultálnunk kell. Amíg az IMF segítségére szorulunk, hátralékot sem halmozhatunk fel az adósságkezelésben, erre vonatkozóan hétnapos határidővel kell adatot szolgáltatnunk a nemzetközi szervezet felé.

Románia jól alkudozik. Az IMF beleegyezik, hogy a román államháztartás idei hiánycélját az eddiginek közel a kétszeresére, a hazai össztermék 7-7,2 százalékára növeljék, de cserébe megköveteli, hogy az állami kiadásokat a GDP körülbelül 1,4 százalékával csökkentsék, különben még az új hiánycél sem teljesülhet – mondta a román pénzügyminiszter, Gheorghe Pogea a Reuters hírügynökségnek. – A számok nem véglegesek, még folynak a tárgyalások – tette hozzá.