Széljegyzetek az élet könyvébe

L Á T - H A T Á S Félszáznál több festmény, száz grafika, akvarell idézi meg az esztergomi Északi Kanonoksoron rendezett Aba-Novák Vilmos művészetét. A tárlat egy kimagasló jelentőségű művészeket – Munkácsytól Chagallig, Goyától Dalíig – bemutató sorozat újabb állomása.

Ebben az esetben azonban különös jelentőséget kap a címben megjelenő szókapcsolat: Aba-Novák Esztergomban. Hiszen a festő életműve kiemelkedő jelentőségű alkotásait olyan városok közterei-intézményei számára alkotta meg, amelyek kulcsszerepet játszottak a történelmi gondolkodás megőrzése, a magyar művelődés szempontjából. Szegeddel vagy Székesfehérvárral ellentétben Szent István szülővárosa számára sajnos nem alkotott monumentális munkát Aba-Novák, a mostani kiállítás történelmi elégtétel lehet a művész és a város számára is. A kurátor, Nagy András képzőművész-restaurátor édesapja, Nagy Zoltán, az esztergomi múzeumok igazgatója (1960–72), már a művész életében, 1941-ben elismeréssel írt a festőről Új magyar művészet című könyvében, az 1940-es velencei biennále magyar pavilonjában pedig, amely Aba-Novák életművét mutatta be, a kurátor édesanyja, Kovács Mária szobrászművész egy teremnyi szoborral szerepelhetett.
A személyes és a közösségi értékek kapcsolatának fontosságát más módon is hangsúlyozza a tárlatot rendező Bizzer István művészettörténész. A bejárattal szemben Aba-Novák egyik legismertebb alkotását, az 1925-ös képét, A művész és felesége című kompozíciót helyezte el. Az önarckép végigkíséri a pálya egészét, a művész arcképe többször megjelenik zsánerképeken, csoportos kompozíciókon (például a Cserépvásáron is), az ember és táj együttesét ábrázoló kompozíciókon is, mintegy magába sűrítve Aba-Novák művészetének legfontosabb jellemzőit. Innen kétfelé vezet az út a tárlaton: egyrészt a szakrális-történelmi témájú festmények, a falképekhez készült előtanulmányok, másrészt a művész barátainak portréi, a zsánerképek, a tájkompozíciók felé. Külön terem jut a pálya első nagy sikereit jelentő grafikáknak, s különös figyelmet érdemelnek az eddig be nem mutatott festmények, grafikák, amelyekből jó néhány szerepel a tárlaton. Közöttük van az az egészen korai, 1913-ban (!!!) készült litográfia is, amely egy szerelmi háromszög szereplőit ábrázolja: egy összesimuló párt, s a magára maradt, csalódott harmadikat. Kisméretű a mű, de már magában hordozza a „felnőtt” Aba-Novák műveit jellemző erőt, dinamikát. Méltán írta már ekkor a későbbi művésznévben domináló Aba nevet a mű alá, amely a Széljegyzetek az élet könyvébe címet viseli. Nos, a széljegyzetekre nem nagyon szoktunk figyelni, Pedig olykor olyanok, mint egy-egy gyorsan fölvázolt önarckép, bennük sűrűsödik az egész világ.

Éjszakai tárlat. Az október 16-ig nyitva tartó tárlat hétköznapokon (hétfő kivételével) 10-től 18-ig, szombaton és vasárnap 10-től 20 óráig látogatható. Az augusztus 16-án, vasárnap az este 9-kor a bazilika előtt kezdődő Al Di Meola-koncert, a hétfőn este 9-től a bazilikánál tartandó Nagyidai cigányok című ExperiDance-előadás vendégeit, valamint a hagyományos augusztus 19-i tűzijáték és az azt követő Széchenyi téri Ghymes-koncert közönségét ezeken a napokon éjszaka, éjfél után 1 óráig várja az esztergomi Aba-Novák-kiállítás.