Ülnek az uniós pályázati pénzeken

Csigalassúsággal haladnak a válságkezelő programok egyedüli forrását jelentő uniós pénzek kifizetései: a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség adatai szerint a 2007 és 2013 közötti időszakot felölelő Új Magyarország fejlesztési terv EU-s pénzeinek egyetlen százalékát fizették ki a gazdaságfejlesztési programokra pályázóknak. A késést főleg a pályázatok kései kiírása és az elbírálási folyamat elhúzódása jelenti.

Az előleg-kifizetések bevezetése ellenére is óriási az ország lemaradása az uniós források felhasználása terén. A válságkezelő kormányzati ígéretek ellenére még papíron is alig indult el beruházás az 1400 milliárd forintos hatásúnak mondott gazdaságfejlesztési programból. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) legfrissebb adatai szerint ráadásul a gazdaságfejlesztési operatív programok terén a legnagyobb az elmaradás: a hétezer-milliárdos keretnek mindöszsze 1,2 százalékát sikerült kifizetni 2007. január óta. Az európai parlamenti választások előtt több száz millió forintos kommunikációs kampánnyal ismételten beharangozott uniós források lehívási gondjait még csak részben sem sikerült orvosolni annak ellenére, hogy a felmérések szerint a hazai kis- és középvállalkozások egyötöde már csak ezekben a lehetőségekben bízna. Pályázatíró tanácsadó cégek szerint a válság ellenére nem sikerült felgyorsítani az elbírálásokat, amelyek továbbra is indokolatlanul hosszú időre, akár egy éven túlra is elhúzódnak.
A pályázatok értékelése a gyakorlatban legalább két hónapot, általában három-öt hónapot vesz igénybe, de több olyan kiírás létezik, amelynél még ennél is tovább ülnek a pályázatokon az elbírálók. A nagyon alacsony kifizetési arányon az sem javított, hogy az NFÜ még korábban bevezette a támogatás 40 százalékáig kérhető előleg kérésének lehetőségét. Az intézkedés egyébként azért kedvező a zömmel forráshiányos vállalkozások és önkormányzatok számára, mert az utólagos elszámolású beruházások finanszírozásához korábban a legtöbben banki kölcsönt vettek fel. További gond, hogy a fejlesztési terv kifizetéseinek összetétele több szempontból is aránytalanságokat tükröz, és azt mutatja, hogy a 2004-től 2006-ig tartó első Nemzeti fejlesztési terv hibáit nem sikerült kiküszöbölni. Az uniós pénzek lehívásának kezdete óta ugyanis jellemzően az ország fejlettebb régiói férhetnek hozzá az elvileg felzárkóztatási célú brüsszeli alapokhoz, és ez az Új Magyarország fejlesztési terv esetében sem változott: az ügynökség adatai szerint az eddig kifizetett támogatások háromnegyedét budapesti székhelyű vállalatok kapták, de a beruházás helyszíne szerinti ranglistán is több mint ötven százalékkal vezet a főváros. Az országban több olyan megye is van, ahol két és fél év alatt mindössze két-négy milliárd forintnyi uniós támogatást fizettek ki: ilyen például Békés, Fejér, Jász-Nagykun-Szolnok, Komárom-Esztergom, Nógrád, Somogy, Tolna, Vas és Zala megye. A terv keretében ráadásul a nettó százmillió forint teljesítési értéket meghaladó szerződésekhez kapcsolódóan még nem is történt kifizetés. Mindent egybevéve a 2007 elején indult program összegének eddig hat százaléka jutott el a pályázókig.
– Tény, hogy a legtöbb pénz a közép-magyarországi régióba érkezett, amely nem szolgálja az országrészek közötti kiegyenlítődését – fogalmazott lapunknak Kőrösi Koppány, az egyik legnagyobb hazai pályázatíró vállalat, a Körics Euroconsulting vezetője. Hangsúlyozta: az uniós támogatások nagyobb részét az állam magára költi, a támogatások legnagyobb részét nem közvetlenül a gazdaság fejlesztésére, hanem egyéb, gyakran állami beruházások finanszírozására használják. A források elosztása tehát mind regionálisan, mind a gazdasági szerkezetet tekintve megkérdőjelezhető. További kritikaként merül fel a sokszor túlbonyolított, esetenként nehezen, vagy többféleképpen értelmezhető előírásokat tartalmazó pályázati kiírásokból adódó könnyű hibázási lehetőség, így a döntéshozatal esetlegessége is, mivel az értékelésnél nem mindig egyértelmű, hogy milyen szempontokat vesznek figyelembe az elbírálók. A folyamat lassúságával kapcsolatban megerősítette: van olyan pályázatuk, amelyre több mint egy éve várják a választ. – Míg a gazdaságfejlesztési programok keretében augusztus elejéig 351 milliárd forintot ítéltek meg a pályázóknak, addig csak a közlekedési programban ennek háromszorosát fordítja az állam az egyébként adóbevételekből, például az üzemanyag árába épített útalapból finanszírozandó fejlesztésekre – fűzte hozzá. A szakember szerint nem vitatható, hogy az útépítésnek megvan a gazdaságélénkítő hatása, de a tendencia egyértelműen a központi elosztás felé húz.
A pályázatokkal kapcsolatos további kritika, hogy alkotmányossági aggályokat vet fel a döntések elleni fellebbezési lehetőség hiánya. Kőrösi szerint erre jó példa, hogy egy partnerük pályázatát állítólagos szakmai kifogások miatt utasították el egy belvízpályázaton, miközben a belvízcsatorna előtte és utána lévő szakasza megépülhetett ugyanabból a pályázati keretből.