A móri ügy mint állatorvosi ló

Az elhíresült, nyolc halálos áldozattal járó móri bankrablással szemléltették tegnap szakemberek az igazságszolgáltatás, a bíróságok, a rendőrség munkájának buktatóit, tanulságait az Országos Kriminológiai Intézetben. A szakértők régóta szorgalmazzák a közigazgatás és a rendőrség átszervezését, de ajánlásaikat eddig nem vette komolyan a kormány.

Csibra Tibor
2009. 10. 02. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Tévedtek, megúszták. Bár manapság gyakran elhangzik, hogy a magyar bíróságok függetlenek, az ítészek nem szívesen beszélnek a bírói karon belül létező, megkerülhetetlen hierarchiáról. Az OKRI szakemberei szerint a szokásjog egyes esetekben gúzsba köti a bizonyítást. Ennek példája lehet a móri ügy is, ahol Kaiser Ede tényleges életfogytiglanit kapott ártatlanul, vélt társa, Hajdú László büntetését pedig szigorították, amikor bebizonyosodott, hogy a két férfinak semmi köze a bűncselekményhez. A fiaskó után Varga Zoltán a Legfelsőbb Bírósághoz került, a nyomozást vezető Nemzeti Nyomozó Iroda éléről Bolcsik Zoltán Veszprém megyei rendőrfőkapitány lett.


Nyíltan beszéltek tegnap a büntető igazságszolgáltatás tévedéseiről, a nyomozások, bizonyítási eljárások buktatóiról azok a szakemberek, akik előadókként vettek részt az Országos Kriminológiai Intézet (OKRI) fennállásának 50. évfordulóján tartott konferencián. Számos nemzetközileg is elismert magyar kutató munkájának gyümölcse, hogy a közelmúltban a hazai jogrend része lett a pártfogói felügyelet, illetve a mediátor, a peres felek között bírósági tárgyalások mellőzésével közvetítő szakember munkája.
Az OKRI kutatói sajnálatukat fejezték ki a konferencián, hogy az igazságügyi hatóságok ritkán keresik meg az intézetet, hogy tudományos kutatásokat rendeljenek meg, illetve ajánlásokat kérjenek. A szakemberek a rendszerváltás után két teljes körű dolgozatot készítettek a közigazgatás és a rendőrség átszervezéséről, hogy e szervek megfeleljenek a kor követelményeinek. 1993-ban az Antall-kormány ígéretet tett arra, hogy megfontolják az ajánlásokat, de a 2006-ban benyújtott második, módosított munkájukra nem is reagált a kabinet – mondta Kerezsi Klára, az OKRI igazgatóhelyettese. A szakemberek véleménye megegyezik abban, hogy a rendőrséget alaposan át kell szervezni és a közigazgatás részévé kell tenni, mert a jelenlegi állapot folyamatosan újratermeli a hibákat. Finszter Géza, az OKRI osztályvezetője szerint a rendőrség szervezete érdekes módon túlélte a rendszerváltást, és a kádárista hagyományok, a szovjet milíciaszerű berendezkedés maradt működésének alapja, s ez az egyik oka a társadalom bizalmatlanságának a hatósággal szemben.
Kovács Lajos nyugalmazott rendőr ezredes, aki az úgynevezett döglött ügyek osztályát vezette, a konferencián a hazai kriminalisztika páratlan esetét, a 2002-es, nyolc halálos áldozatot követelő móri bankrablást vette górcső alá. Részletezte azokat a hibákat, amelyeket a nyomozáskor, a bizonyítékok rendszerezésekor elkövettek a rendőrök, s rámutatott a fiaskó alapjára is: a gyorsan eredményt kellett produkálni, így az eljárás koncepcióra épült. Amikor Kaiser Edére és Hajdú Lászlóra terelték a gyanút, az egyes bizonyítékokat úgy állították előtérbe, hogy azok igazolják a teóriát. Az eset azért is nagyon veszélyes, mert a jelenlegi gyakorlat szerint bármikor megismétlődhet. A móri ügy az igazságszolgáltatás állatorvosi lova lett, a látványos, helyenként botrányos melléfogásokat sokan ezen szemléltetik. Tóth Mihály, a Pécsi Tudományegyetem büntetőjogi tanszékének vezetője szintén ezt az esetet boncolgatta előadásában, amelyben a bizonyítási eljárás elméletéről, szabályairól és a bizonyítékok rendszerezésének fontosságáról beszélt. Bár a móri ügy elsőfokú bírája a legtapasztaltabb ítészek egyike hazánkban, Tóth Mihály felhívta a figyelmet arra, hogy a leendő bíróknak, ügyészeknek sokkal több kriminológiai képzésben kellene részt venniük az egyetemen. A hasonló munkakörre készülők megkapják a szükséges jogi ismereteket, de reális döntéseket csak olyanok tudnak hozni, akiknek megvannak a kellő társadalmi ismereteik. A szakemberek elmondták, hogy a fiatal végzős jogászokat csak az utolsó szemeszterekben oktatják kriminológiára.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.