Áron alul kelhetnek el a külképviseletek

Fennáll a veszélye annak, hogy a Külügyminisztérium által bezárásra ítélt négy nagykövetség és nyolc magyar főkonzulátus épületeit mindenféle állami kontroll nélkül, akár jóval áron alul adják el – derült ki az Országgyűlés külügyi bizottságának tegnapi ülésén, ahol a moszkvai magyar kereskedelmi képviselet értékesítésének visszásságai miatt tartottak meghallgatást. Az Állami Számvevőszék szerint a legproblematikusabb pont, hogy a költségvetésben a Külképviseletek igazgatása címszó alatt szereplő, a magyar tulajdonú külföldi ingatlanokat is érintő ügyletekben kizárólag a szakminisztérium illetékes.

Nem állt rendelkezésre hiteles magyar fordítás a moszkvai ingatlan értékbecsléséről, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) csak utólag és akkor sem teljeskörűen tudta megvizsgálni az eladás körülményeit – közölte Horváth Sándor. Az ÁSZ főigazgató-helyettese szerint pedig külön aggodalomra ad okot, hogy egy lassan másfél évtizedes, a Külügyminisztériummal kötött megállapodás alapján a külföldön lévő magyar tulajdonú ingatlanokkal kapcsolatos ügyeket csak a szaktárca felügyelheti, mindenféle állami kontroll nélkül. Így fordulhatott például elő, hogy a jó hírű Cushman&Wakefield ingatlaniroda 19,9 millió dolláros minimum- ingatlanár becslése is csak angol nyelven készült el.
A minisztérium vagyonmérlegében 2008. december 31-én még szerepelt a moszkvai magyar kereskedelmi képviselet épületegyüttese, állította tegnap Baranyi Tibor külügyi főosztályvezető, miközben az Origo hírportál által vevőként megjelölt – egyes információk szerint az üzleti körökből is ismert orosz közéleti személy érdekeltségébe tartozó – Diamond Air már 2005-ben, tehát Veres János pénzügyminisztersége idején, bármiféle, az eladásra vonatkozó közbeszerzés kiírása előtt átutalta a 3,5 milliárd forintnak megfelelő vételárat a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. számlájára. A moszkvai kormányzati épületek mellett elhelyezkedő magyar tulajdonú épületkomplexum eladására 2006-ban ugyancsak Veres pénzügyminisztersége alatt került sor. A 17 ezer négyzetméteres ingatlant – amely fontos kapocs volt a magyar–orosz üzleti kapcsolatokban – így 206 ezer forintos négyzetméteráron adta el a Külügyminisztérium. (A jelenlegi ingatlanárak mellett ilyen átlagértékkel még Budapesten a VIII. kerületben sem lehet használt lakást venni – a szerk.) Az ügy parlamenti vitáján Szabó Vilmos külügyi államtitkár tegnap kijelentette, Magyarországot az értékesítésből anyagi kár nem érte. A szaktárcánál egyébként belső vizsgálatot kezdeményeztek az értékesítéssel kapcsolatban.
A döntés pikantériája, hogy Faller Jenő külügyi szakállamtitkárnak az ÁSZ-hoz írt levele, amely szerint az orosz hírszerzés kikötötte: a magyar vállalatok kihelyezett irodájaként is működő, színházteremmel, mozival ellátott ingatlant kizárólag oroszországi vállalat számára adhatja el a magyar fél.