Júliusban még majd másfél ezren éltek ott, ám a francia hatósági fellépés hírére a múlt héten több mint ezren gyorsan eltűntek a dzsungel néven is emlegetett telepről. A tegnap hajnalban kezdődött rendőrségi fellépés nyomán nagy erőkkel kivonuló hatóságok nem kis küzdelem árán összesen 278 személyt – főleg afgánokat – vettek őrizetbe. A városi rendőrfőkapitány, Pierre de Bousquet de Florian sikeresnek nevezte a hatósági akciót.
A brit szigetet és a kontinentális Európát összekötő „csalagút” árnyékában élők zöme – saját anyagi lehetőségeihez mérten – nem kis összeget fizetett azért, hogy egy sikeres pillanatban családjával együtt átcsempésszék őket az Egyesült Királyságba. Az amerikai AP hírügynökség szerint egy-egy családtól akár 10-15 ezer eurót is elkérnek azért, hogy a kedvezőbb menekült- státus elérésének reményében átvigyék őket a La Manche csatorna túlpartjára. A franciák ugyanis elvileg minden Calais mellett élőt azonnal kitoloncolhatnának. Tehetik mindezt annak ellenére, hogy Eric Besson bevándorlásügyi miniszter megígérte, egyetlen menekültet sem küldenek haza mindaddig, amíg a biztonsági helyzet nem javul hazájukban. A BBC helyszínen járt forgatóstábjának ugyanakkor több menekült is azt mesélte, a feszültségek látszólagos megoldása érdekében a helyi rendőrség korábban tudatosan csökkentette a kikötő biztonsági felügyeletét, hogy megkönnyítse az esetleges átszökési kísérleteket. Azt azonban egyelőre nem tudni, a bevándorlásügyi minisztérium mihez kezd azzal a 146 felnőttel és 132 fiatalkorúval, akiket tegnap letartóztattak. Az Egyesült Királyság határőrsége üdvözli a Calais melletti illegális menekülttábor bezárását – írta közleményében a brit hatóság. A francia telepfelszámolásra reagálva a britek azt is közölték, minden segítséget megadnak, hogy a menekülttábor végleg megszűnjön, egyúttal szorgalmazzák az észak–déli embercsempész-útvonalak felderítését is.
Ezen vonalak felszámolásában pedig leginkább Nagy-Britannia érdekelt, hiszen az EU területére lépő illegális bevándorlók elsődleges célpontjának a ködös Albion számít. A schengeni határok ráadásul megkönnyítik az embercsempészek dolgát, mert ha valakinek sikerül délről, Törökországon, Líbián keresztül belépnie Franciaországba vagy Olaszországba, Nagy-Britanniáig csak belső ellenőrzések lehetségesek. Ez pedig minden hatékonysága – hőkövető infrakamerák, mozgásérzékelők – ellenére nem helyettesíti a szigorúbb határvédelmet. Ezért szorgalmazza például már évek óta Párizs és London az egységes, szigorúbb külső határvédelmi rendszerek kialakítását. Egyelőre azonban csak egy ajánlásig jutott a Schengen 2.0-ra elkeresztelt kezdeményezés, amelyet tavaly ősszel a soros francia EU-elnökség idején fogadtak el az uniós belügyminiszterek, és a tervek szerint 2012-től talán életbe is léphet a bevándorlást szigorúbban ellenőrző rendszer.
Orbán Viktor Azahriah-ról: Nem beszélhet másokról úgy, mintha kapcarongyok lennének! + videó
