Hellenisztikus rezidencia a dombtetőn
A Kumanovói Múzeum legújabb feltárásai egy Kr. e. 4. századi nemesi lakóhely nyomaira bukkantak Észak-Macedónia területén, Mlado Nagoričane falu közelében. A lelőhely Staro Nagoričane település határában, a Gradishte nevű régészeti helyszínen található. A kutatás középpontjában egy domb állt, amelyet a település egykori akropoliszaként azonosítottak.
A feltárt rezidencia a korszakban szokatlanul fejlett kialakításról tanúskodik.
Egy központi udvar köré építették, amelyet oszlopcsarnok vett körül. A belső falakat festett vakolattal díszítették, ami arra utal, hogy a lakóhely egy befolyásos helyi nemesé lehetett.
Építészeti részletek és fürdő
A leglátványosabb elemek közé tartoznak a vakolattal borított, teljes épségben fennmaradt ión oszlopfők és oszlopalapok. Ezek a hellenisztikus világ eddig ismert legészakibb ilyen jellegű példái. Az egyik helyiség fürdőként szolgált, vakolt padlóval és kiépített vízellátó rendszerrel. Ez a megoldás fejlett infrastrukturális tudásra utal. A régészek bronzból készült, díszített ajtótöredékeket is feltártak, amelyek a macedóniai Agía Paraskeví és Lángaza síremlékein megfigyelhető mintázatokkal mutatnak hasonlóságot.
A leletek között számos importált kerámiatöredék szerepel. Ezek között nyugati típusú díszkerámiák, thásziai amforák és unguentaria (parfümösedények) is előkerültek, amelyek mind a Kr. e. 4–3. századból származnak. Kiemelkedő felfedezés egy helyben készült kerámiatöredék, amelyre egy vulgárgörög graffito került: „Ψωλή κύ...”. Ez az aporetikus felirat az egyik legészakibb ismert példája az ókori görög világban.
Rétegek és előzmények
A rezidencia alatt a kutatók masszív kőfalakat azonosítottak. Ezek valószínűleg az épület egy korábbi, szintén elit célokat szolgáló szakaszához tartoztak.
A pontos keltezés egyelőre nem tisztázott, mivel a rétegtani összefüggések nem egyértelműek.
Korábbi ásatások során a Gradishte lelőhelyen egy belső erődítményfalat is feltártak, stilobátusszerű emelvénnyel. Ezenkívül egy sziklába vájt szentély is előkerült, amely a korinthoszi Rachi szentélyéhez hasonlítható.
A 2025-ös feltárást Dejan Gjorgjievski, a Kumanovói Múzeum projektvezetője irányította. Munkájával tovább erősíti azt a képet, amely szerint a hellenisztikus világ befolyása nemcsak kulturálisan, hanem építészetileg is messzire eljutott a Balkán északi részén. A leletek új dimenziót adnak a térség antik történelmének megértéséhez.
További történelmi témájú cikkeket a Múlt-kor történelmi magazin weboldalán olvashatnak.
