Három fizikusé a Nobel-díj

Az idei orvosi Nobel-díj után a fizikait is három amerikai tudósnak ítélte a Svéd Királyi Tudományos Akadémia. Charles K. Kao az optikai szálakban rejlő lehetőségek továbbfejlesztéséért, Willard S. Boyle és George E. Smith pedig egy képalkotó félvezető megalkotásáért kapja a legrangosabb tudományos kitüntetést.

MN-összeállítás
2009. 10. 16. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Charles K. Kao, Willard S. Boyle és George E. Smith amerikai kutatók megosztva kapják az idei fizikai Nobel-díjat – jelentette be tegnap a Svéd Királyi Tudományos Akadémia. A díj felét – ötmillió svéd koronát – Charles K. Kaónak ítélték oda az optikai szálakon keresztül történő fénytovábbításban elért alapvető eredményeiért, a másik felét pedig megosztva veheti át Willard S. Boyle és George E. Smith a digitális fényképezőgépekben is használt képalkotó félvezető detektor, a CCD-szenzor feltalálásáért – adta hírül a Reuters.
A magas elismerésre az Egyesült Államokon kívül három másik ország is büszke lehet, Charles K. Kao ugyanis brit, Willard S. Boyle pedig kanadai állampolgársággal is rendelkezik, Kao ezenkívül kínai születésű.
A száloptikai kutatások mintegy fél évszázaddal ezelőtt kezdődtek. A kínai tudós még a brit Standard Telephones and Cables cég kutatójaként jött rá, hogy az információk továbbítására szánt optikai szálakon kezdetben tapasztalt, elkedvetlenítő jelveszteséget szennyeződések okozzák. Sikerült bebizonyítania, hogy a szennyeződés kiiktatásával az optikai szálakon végigvezetett fény segítségével forradalmasítani lehet a kommunikációt.
Richter Péter, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) egyetemi tanára a távirati irodának elmondta, Charles K. Kao kutatásai révén nyílt lehetőség arra, hogy hatalmas adatmennyiség jusson el gyorsan és nagy távolságokra, azaz neki köszönhetjük a széles sávú internetet.
Boyle és Smith negyven évvel ezelőtt hozta létre azt a fémoxid félvezető kondenzátort, amely különféle nagyságú töltéscsomagok tárolását teszi lehetővé, és amelyből – kis mérete miatt – sok elfér egy félvezető lapkán. A kondenzátorokat kiolvasó áramkörrel és memóriaegységekkel összekötve a kutatóknak végül sikerült megalkotniuk a CCD-t, azt az optikai érzékelőeszközt, amely megalapozta a digitális fényképezőgépek gyártását. Azóta, hogy a készülék prototípusát a múlt század hetvenes éveiben elkészítették a Kodak és a Fairchild cégnél, az új technika világszerte kiszorította a fotózás hagyományos eszközeit.
Stockholmban ma az idei kémiai Nobel-díjra érdemes tudós vagy tudósok nevét teszik közzé. Péntekig kiderül, ki kapja a legrangosabb irodalmi kitüntetést és a Nobel-békedíjat. Az elismerést és a vele járó tízmillió svéd koronát (egymillió euró) a díjalapító Alfred Nobel feltaláló végakaratának megfelelően minden évben halálának évfordulóján, december 10-én vehetik át a kitüntetettek. A fizikai, a kémiai, az orvosi és az irodalmi Nobel-díjat Stockholmban, míg a Nobel-békedíjat Oslóban osztják ki.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.