Ám a Budapest Magánnyugdíjpénztárnál történtek feltehetőleg csak tovább szaporítják a kétségeket. A szóban forgó kassza ugyanis idestova másfél éve szabálytalanul megválasztott vezetőséggel működik. A szövevényes ügyre a nyugdíjpénztár ellenőrző bizottságának elnöki tisztét korábban hat éven át betöltő Smuk Zoltán hívta fel a Magyar Nemzet figyelmét. Szerinte súlyos törvénysértés az, ami a kasszánál jó ideje zajlik. A Budapest Magánnyugdíjpénztárnál homlokegyenest másképp vélekednek: szerintük a pénztár a jogszabályoknak megfelelően működik, s pusztán egyszerű jogértelmezési problémáról van szó.
*
A PSZÁF mindehhez annyit tett hozzá, a felügyelet minden tőle telhetőt megtett ebben az ügyben. Ezek után érdemes felidézni, mi is történt pontosan.
A história 2008 áprilisának végén kezdődött. A Budapest Magánnyugdíjpénztár ekkorra írta ki a küldöttválasztás időpontját. Elsőként tisztázzuk, mi a feladata a küldötteknek. Ezek a személyek foglalnak helyet a pénztár közgyűlésében, a legmagasabb szintű döntéshozó szervezetben. E testület fogadja el például a pénztár éves beszámolóját, a pénzügyi tervét s választja meg a vezetőket. Vagyis szinte minden stratégiai döntés itt születik. Ezután célszerű rögzíteni a küldöttválasztás folyamatát. Első lépésként a megadott határidőn belül jelöltként kell regisztráltatnia magát a küldötti titulusra vágyó személynek. Ha ez megtörténik, az illető elindulhat a választáson. Voksolni – körzetenként – az adott nyugdíjpénztár tagjai jogosultak, vagyis ők dönthetik el, hogy a jelöltek közül ki képviselje őket a pénztár döntéshozó testületében. A rendszer tehát nagyban hasonlít a parlamenti választásokra. A Budapest Magánnyugdíjpénztár 2008. áprilisi küldöttválasztásán mandátumot szerzett személyek részt vettek a pénztár májusi közgyűlésén, s itt különféle fontos döntéseket hoztak meg. Például megválasztották a pénztár vezetését.
2008 szeptembere
A küldöttválasztásokat azonban szabálytalanul tartották meg. Ezt a PSZÁF mondta ki 2008 szeptemberében. A hatóság ekkor rögzítette, hogy a Budapest Magánnyugdíjpénztár nem a jogszabályok szerint járt el a küldöttválasztó gyűlések, valamint a közgyűlés meghirdetésekor. A magánnyugdíjpénztárakról szóló törvény ugyanis kimondja, hogy az efféle gyűlések összehívását egy országos napilapban legalább egy alkalommal közzé kell tenni. A pénztár a küldöttválasztásról szóló hirdetményét a Magyar Tőkepiac című újságban közölte. Ezzel viszont hibát követett el, ugyanis a Magyar Tőkepiac csak 2007 utolsó napjáig volt országos napilap. Ezután, 2008. január elsejétől kizárólag elektronikus formában, internetes újságként jelent meg, így pedig már nem felelt meg a törvény állította követelménynek: nem volt országos napilap. A PSZÁF ezek alapján megállapította, hogy a gyűlések jogszabálysértő meghirdetési formája miatt „a közgyűlésen hozott határozatok sem jogszabályszerűen kerültek meghozatalra”. Ezért a felügyelet arra kötelezte a pénztárat, hogy a voksolást ismételje meg, és a 2008 májusában megtartott közgyűlés határozatait az új, immár szabályosan megválasztott közgyűlés erősítse meg. Mindehhez határidőt is szabott, méghozzá a következő közgyűlés napjában.
Szeptember 17-én kelt határozatának meghozatalakor viszont a felügyelet hibázott. A Budapest Magánnyugdíjpénztár ugyanis 2008. október 27-én, nagyjából egy hónap múlva tartotta soron következő közgyűlését. Ennyi idő pedig nem volt elegendő ahhoz, hogy újabb küldöttválasztást tartsanak. Az októberi közgyűlést egyébként azért hívták össze, hogy a pénztár eleget tehessen bizonyos jogszabályi kötelezettségeinek. Ekkor tehát ismét fontos, a kassza életében és a tagok megtakarításai szempontjából jelentős döntések születtek.
2008 novembere
A felügyelet novemberben módosította szeptemberi határozatát, ám ekkor sem felejtette el rögzíteni: „mivel a küldöttek megválasztása az országos napilapban való meghirdetés elmaradása miatt jogszerűtlen, így szükséges az eljárás jogszerű formában való megismétlése”. Valamint: „a 2008. május 23-án megtartott közgyűlés által meghozott döntések nem tekinthetők szabályosnak. Erre tekintettel szükséges, hogy a szabályosan megválasztott küldöttek e határozatokat megerősítsék, ennek hiányában azok nem tekinthetők a továbbiakban érvényesnek. A küldöttek megválasztásának jogszerűtlensége miatt mindez igaz a 2008. október 27-én megtartott közgyűlésre is.” A novemberi PSZÁF-határozat végül arra kötelezte a Budapest Magánnyugdíjpénztárat, hogy 2009. május 31-ig ismételje meg jogszerű keretek között a 2008. áprilisi küldöttválasztást, és a szabályszerűtlenül összeülő közgyűlések határozatait az immár a jogszabályoknak megfelelően megválasztott közgyűlés eddig a napig erősítse meg. A hatóság ugyanakkor kiemelte, hogy nem látja szükségét bírság, vagy bármely komolyabb szankció kiszabásának, megelégszik a helyzetben alkalmazható legenyhébb jogkövetkezménnyel. Vagyis, hogy új választási eljárásra kötelezi a pénztárt.
Összefoglalva: a felügyelet lényegében azt állapította meg, hogy 2008 áprilisában jogszabálysértően választották meg a Budapest Magánnyugdíjpénztár küldötteit. Ezek a küldöttek 2008 májusában és októberében is összeültek, s fontos határozatokat hoztak. Ám ezek a döntések – a közgyűlés szabályellenes megalakulása miatt –, szintén nem minősülnek törvényesnek. A szabályszerű működést 2009. május végéig kellett megvalósítania a szóban forgó kasszának. Azaz egy éven keresztül a hatályos jogszabályok megsértésével létrejött közgyűlés és vezetőség határozta meg a Budapest Magánnyugdíjpénztár működését, s döntött harmincnégyezer pénztártag megtakarításairól, nem kevesebb, mint negyvenmilliárd forintról.
2009 márciusa
Az ügy idén márciusban újabb fordulatot vett. Ennek ismertetése előtt érdemes néhány szót ejteni Smuk Zoltán szerepéről és céljairól. A korábbi ellenőrző bizottsági elnök ugyanis elhatározta, hogy bejut a Budapest Magánnyugdíjpénztár 25 tagú közgyűlésébe, sőt a választáson saját magán kívül további 24 tagot is indít. S hogy mindezt miért tette? Smuk úgy véli: a szóban forgó kassza közgyűlése és az e testület által megválasztott vezetőség nem a pénztár tagjainak érdekében tevékenykedik. Szerinte a pénztárat alapító Budapest Bank határozza meg a magánnyugdíj-pénztár működését, s a kasszának az az egyetlen feladata, hogy a bank és az azt tulajdonló multinacionális cég, a General Electric (GE) üzleti érdekeit kiszolgálja. Mindezt alátámasztja, hogy a kassza vagyonát a Budapest Bank alapkezelő vállalkozás gondozza. Ennél azonban fontosabb – állítja –, hogy a pénztár valamennyi szervezetében szinte kizárólag a bank, az alapkezelő és a GE emberei, alkalmazottai ülnek. Smuk azt remélte, ha csapatának több tagja bekerül a közgyűlésbe, a kassza működése megváltozhat: kizárólag a pénztártagok érdekeit szolgáló döntések születnek majd.
A volt bizottsági elnök idén márciusra össze is gyűjtötte 25 fős csapatát, s telefonos kampányba kezdett. Ennek lényege az volt – mondja –, hogy véletlenszerűen tárcsáztak több százezer számot, s egy automata géphang segítségével azt kérdezték a felhívottaktól: a Budapest Magánnyugdíjpénztár tagjai-e? Aki az volt, és hajlandó is lett volna meghallgatni a csapat ajánlatát, készüléke nyomógombjain jelezhette. Ezeket a személyeket később visszahívták, és immár élőszóval igyekezték őket meggyőzni arról, adjanak meghatalmazást ahhoz, hogy a Smuk-stáb a 2009. április 22-i küldöttválasztó gyűlésen a nevükben önnön magára szavazhasson. Smuk Zoltán szerint ténykedésük mindenben megfelelt a jogszabályoknak, és a kampánnyal a csapat jelentős támogatottságot szerzett. Így bizakodva várták az áprilist.
2009 áprilisa
Ám hiába. A Budapest Magánnyugdíjpénztár idén április 22-re jogszabályszerűen meghirdetett küldöttválasztását nem tartották meg. A pénztár vezetése ugyanis április 10-én feljelentést tett ismeretlen tettes ellen gazdasági titok megsértése, illetve személyes adattal való visszaélés miatt. A kasszánál kifejtették: a választás előtt nem sokkal számos pénztártag jelezte, hogy egyesek telefonon, sokszor azt a látszatot keltve, hogy a Budapest Magánnyugdíjpénztár nevében telefonálnak, egy dokumentum aláírását kérik tőlük. A nyugdíjpénztár illetékesei arra gyanakodtak, hogy valakik (nyilván a Smuk-féle csoport – a szerk.) illegális módon szerezte meg a pénztár adatbázisát: a tagok nevét, telefonszámát. Emiatt fordultak a rendőrséghez. A BRFK tájékoztatása szerint az ügyben gazdasági titok megsértése miatt nyomozás folyik.
A Budapest Magánnyugdíjpénztár ezután, április 14-én a PSZÁF-ot is megkereste, jelezve a telefonos kampánnyal kapcsolatos aggályait, valamint azt, hogy az ügyben feljelentést tett. Néhány nappal ezután, április 17-én a kassza felügyeleti intézkedést kért, mondván, kétségek merültek fel a pénztár vezetőségében afelől, hogy megtartható-e jogszerű keretek között a küldöttválasztás. A felügyelet ezúttal viharos gyorsasággal döntött. Április 20-án, vagyis három nap múlva meg is hozta újabb határozatát, amelyben rögzítette: a pénztárnak korábban adott és május 31-én lejáró határidőt 2009. december 31-ig meghosszabbítja. A pénztár a felügyeleti határozat alapján másnap, április 21-én úgy döntött, elhalasztja az április 22-re kiírt voksolást. Lényegében tehát a Budapest Magánnyugdíjpénztár további fél évet – így összesen eddig másfél esztendőt – kapott arra, hogy a 2008-as jogszabálysértő küldöttválasztását megismételje.
2009 májusa
Ám ahhoz, hogy a kassza 2009 végén ismét küldöttválasztást tarthasson, módosítani kellett a szervezeti és működési szabályzatán (szmsz). Kérdés ugyanakkor, ha az szmsz megváltoztatásával bármikorra új választást lehet kiírni, és a szabályzat egyébként tetszőleges időpontban átírható, miért kellett a választási procedúrát másfél évig elhúzni, és miért nem lehetett a dokumentumot 2008 végén módosítani. A felügyeletnél ezzel kapcsolatban azt közölték: az szmsz tavalyi módosítására – megítélésük szerint – nem volt lehetőség, ezért határoztak az egyéves határidő megadásáról. Az szmsz-t egyébiránt idén május 28-án az a közgyűlés változtatta meg, amelyről a felügyelet kimondta: jogsértő keretek között ült össze. A módosítás értelmében a küldöttekre holnap, vagyis október másodikán szavazhatnak a pénztár tagjai.
Az esettel kapcsolatban azt tudakoltuk a PSZÁF-től, felelősnek érzi-e magát abban, hogy a Budapest Magánnyugdíjpénztár másfél éve szabályszerűtlenül összeülő közgyűléssel és így jogsértően megválasztott vezetőséggel működhet. Azt felelték: a felügyelet minden tőle telhetőt megtett és a továbbiakban is megtesz ebben az ügyben. Hozzátették, a PSZÁF szerint a Budapest Magánnyugdíjpénztár kockázata emelkedett, s a felügyelet mindig akkora figyelmet szentel az adott pénzügyi intézménynek, mint amennyit annak kockázati szintje megkövetel.
Az ügyben kikértük a Budapest Magánnyugdíjpénztár véleményét is. Elsőként rögzítették, hogy a pénztár a jogszabályok betartásával működik, és vitatták a PSZÁF határozataiban foglaltakat. Főként azért, mert – mint írták – a felügyelet egy korábbi, a mostanihoz sokban hasonlító esettel kapcsolatban kiadott állásfoglalása szerint a törvény nem azt követeli meg, hogy a választásról szóló meghívót egy országos napilapban tegyék közzé, hanem azt: a hirdetmény a pénztár szmsz-ében rögzített helyen jelenjen meg. Ez az orgánum a Budapest Magánnyugdíjpénztárnál korábban a Magyar Tőkepiac című lap volt – érvelt a pénztár. Így tehát – szerintük – nem beszélhetünk szabálytalanságról, vagyis a közgyűlés és az általa megválasztott vezetőség jogszerűen került pozícióba, s tevékenységével kapcsolatban sem eshet szó törvénysértésről. Tudatták továbbá, hogy a küldöttválasztás megismétlésére kötelező második, novemberi PSZÁF-határozatot kizárólag azért nem támadták meg a bíróság előtt, mert az elhúzódó eljárás nem szolgálta volna a pénztártagok érdekeit.
Kitértek még a pénztár és a Budapest Bank, valamint a GE kapcsolatára. Mint írták, a legtöbb pénztártag éppen azért lépett be a Budapest Magánnyugdíjpénztárba, mert azt a világ egyik legnagyobb vállalatát, a General Electricet tulajdonosként maga mögött tudó Budapest Bank alapította és a működését is a pénzintézet infrastruktúrája és intézményei biztosítják. A pénztár legnagyobb munkáltatói partnerei a Budapest Bank és a GE Hungary. Emiatt a bank és a kassza szoros kapcsolata inkább előny, semmint hátrány – írták. Azt is hozzátették, hogy éppen Smuk Zoltán az ellenpélda: ő ugyanis, dacára annak, hogy semmilyen kapcsolat sem fűzte a bankhoz vagy a GE-hez, éveken keresztül volt a pénztár ellenőrző bizottságának elnöke.
Az ügy végére a megismételt választással holnap talán pont kerülhet. Másfél év után.
Paksi FC
Bognár György odaszúrt Marco Rossinak és két válogatott játékosnak
