Kései hadüzenet a devizahiteleknek

A Magyar Nemzeti Bank menteni szeretné, ami még menthető, ezért alaposan megkésve, de hadat üzent a devizahiteleknek. A pénzintézeteket hideg zuhanyként érte, hogy a jegybank törvényben mondaná meg, hogy kinek és mennyi kölcsönt nyújthatnak. Minimálbérrel, jelentős megtakarítások nélkül senki nem fog lakást venni ezután, de a személyi hitel is sokak számára álom marad. Egyelőre nem tudni, hogy mennyire veti vissza a hitelezést a szigorítás, mint ahogy azt sem, hogy mikortól léphetnek életbe a változtatások.

Jóval kevesebb hitelt vehetnek fel a háztartások, ha életbe lépnek a Magyar Nemzeti Bank (MNB) azon elképzelései, amelyek véget akarnak vetni a devizahitelek elharapódzásának. A jegybank múlt héten juttatta el a terveit a Pénzügyminisztériumba, ahol jelenleg a részleteket vizsgálják. Tabák Péter, az MNB pénzügyi stabilitási szakterületének igazgatója tegnapi sajtótájékoztatóján közölte: már rég óta tervezték a devizahitelek visszaszorítását, fel is vették emiatt a kapcsolatot a pénzintézetekkel, de mivel a tárgyalások nem vezettek eredményre, törvényben szeretnék lefektetni az új szabályokat.
Arra a kérdésre, hogy miért nem évekkel ezelőtt hozták meg ezeket a döntéseket, akkor, amikor még sokkal kevesebben adósodtak el svájci frankban és euróban, az igazgató azt válaszolta, hogy eddig másképp próbálkoztak. Tabák Péter szerint most azért időszerű ez a lépés, mert elejét veheti a külföldi pénznemben való még nagyobb eladósodásnak, ha újra beindul a hitelezés az országban. Az arányokat jól érzékelteti, hogy tavaly a háztartások által felvett hitelek nyolcvan százaléka devizahitel volt. A hitellel rendelkező családok a fizetésüknek átlagosan egyötödét fordították törlesztésre, míg az alacsonyabb jövedelműek még többet: a teljes bevételük 22 százalékát költötték a részletekre.
A jegybank terveiben szerepel, hogy meghatározza, a fizetésünk legfeljebb hány százalékát viheti el a törlesztés. Egy havi kétszázötvenezer forint jövedelemből gazdálkodó család például csak annyi svájcifrank-alapú hitelt kaphat, hogy a részletek ne haladják meg a jövedelmük 15 százalékát, vagyis 37 500 forintot. Ez az internetes hitelkalkulátorok szerint körülbelül ötmillió forintos, huszonöt év futamidejű svájcifrank-alapú kölcsönt tesz lehetővé. Euróalapon már a fizetésünk 23, míg forint alapon 30 százalékig mehetnek el a 250 ezertől kevesebből gazdálkodó háztartások. A negyedmillió és félmillió forint jövedelem közé eső családoknál ezek az arányok húsz és negyven százalék, a még többet kereső háztartásokban huszonöt és ötven százalék közé esnek. A jegybank a hitelfedezet arányát is meghatározza. Eszerint lakásvásárláskor svájcifrank-alapú hitel esetén legfeljebb az ingatlan értékének harmincöt százalékát adhatja a bank, eurókölcsönöknél ötvennégy százalékát, míg forinthiteleknél a hetven százalékát finanszírozhatja.
Az autóvásárlás feltételei is alaposan megváltoznak. A gépjárműhitelek futamideje ugyanis legfeljebb öt év lehet. Svájcifrank-hitelek esetén az autó értékének maximum negyven százalékát nyújthatja a bank, euró esetén 62 százalékát, míg a forint alapon nyolcvan százalékát.
A szigorításokra Tabák Péter szerint azért van szükség, mert a túl sok devizaadósság sérülékenynyé teszi a magyar gazdaságot. A jegybank számításai szerint az új szabályok körülbelül 0,3 százalékkal lassítanák a GDP-növekedést, ám érvelésük szerint sokkal egészségesebb pályán tartaná a gazdaságot. Hozzátette: egyelőre nem tudni, mikor léphet életbe a törvény.
Szakmai körökben nem aratott osztatlan sikert a jegybank kezdeményezése. A bankokat villámcsapásként érte az elképzelés. Müller János, a Magyar Bankszövetség vezető tanácsadója a távirati irodának elmondta: arra várnak, hogy a Pénzügyminisztérium hivatalból elküldje a javaslatokat a szövetségnek. Csak azt követően tudnak véleményt formálni. Az egyik lakossági hitelezésben intézet vezetője a kezdeményezést úgy kommentálta az MTI-nek, hogy mérkőzés közben nem lehet módosítani a játékszabályokat. Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék és egyben a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke az MNB tervei hallatán közölte: nem szereti a piaci folyamatokba történő adminisztratív beavatkozást.

Készül a PSZÁF-törvény. A kormány várhatóan a jövő heti ülésén tárgyalja a PSZÁF-törvény módosítását, amelyet azután hamarosan a parlament elé terjeszt a Pénzügyminisztérium – mondta Pichler Ferenc, a tárca szóvivője. Hozzátette: alkotmánymódosításra is szükség van ahhoz, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) jogszabály-alkotási jogosítványt kapjon. A PSZÁF autonóm közigazgatási szerv lesz, és korlátozottan rendeletalkotási jogot is kap.