Kivágjuk a szőlőt, behozzuk a bort

Az utóbbi években drasztikusan csökkent a hazai szőlőültetvények területe, ráadásul az idei folyamatok tovább erősíthetik ezt a tendenciát. A bankok nem hiteleznek, a pincészetek emiatt nem készleteznek, a termelők pedig baksisért kénytelenek megválni a terménytől.

Uniós csatlakozásunk óta megközelítőleg 13 000 hektárral csökkent hazánkban a szőlőültetvények mérete. A rendszerváltás idején több mint 138 000 hektáron termeltek szőlőt, ez az uniós csatlakozáskor már 94 500 ezer hektárra csökkent. – Jelenleg már csak mintegy 70 000 hektáron lehet azon ültetvényterület, amelyen tényleges termelés zajlik – közölte lapunk megkeresésére Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) elnöke. A drasztikusnak nevezhető szőlőültetvény kivágási tendenciát az idei év sem fogja megakasztani. A szakember tájékoztatása szerint bár az idén a vártnál alacsonyabb a termés, a szőlő ára erőteljesen csökkent, s úgy tűnik, ezen a nyomott szinten marad. A várt 3,5 millió hektoliter bor helyett idén 200 000-300 000 hektoliterrel kevesebb kerül a pincékbe. Mindez találkozik azzal a pincékben tárolt, úgynevezett átmenő készlettel, amely jelenleg 2,7 millió hektolitert tesz ki. Ez 600 000-
800 000 hektoliterrel több a szokásosnál, azonban emiatt túlzás lenne túltermelésről beszélni – mondta Horváth Csaba. Hozzátette: a probléma oka más típusú, nevezetesen, hogy e területen sem jutnak hitelhez a gazdálkodók. A szüretet ugyanis a borászatok általában hitelből szokták finanszírozni, mivel nem bírják megelőlegezni azt a másfél-két évet, amíg a bor forgalomba kerül.
A bankszektor csak olyan hiteleket nyújt, amelyek erre alkalmatlanok, ezért a felvásárlási szervezetek minimalizálják borkészletezésüket – mutatott rá a HNT elnöke. Ez okozta azt, hogy a folyó bor piaca kissé „bedugult”, ami főként a kis és közepes borászatoknál felhalmozódott a bor miatt alakult ki. Még a nagy nemzetközi cégek sem készleteznek, leginkább csak az azonnali piacon jelennek meg ők is. Horváth Csaba sérelmezte, hogy a pénzintézetek nem segítik a borászokat kellően, azaz a szőlőtermelőknek nincs elég saját forrásuk, és gyakorlatilag nem jutnak hitelhez. Miután nincs kereslet, a szőlő ára kilónként 30-40 forintra csökkent. Éppen a napokban kezdődött a tokaj-hegyaljai szüret is, ám a történelmi borvidéken, még a legjobb minőségű szőlőkre is csak 70 forint körüli árajánlatok érkeznek.
Emiatt idén alig jutnak pénzhez a termelők. Általánosságban elmondható, hogy bevételük nem fogja fedezni kiadásaikat. Mint mondta, félő, hogy emiatt felerősödik a szőlőkivágási tendencia. Mindez egy olyan országban, amelyik szőlőtermesztés szempontjából önellátó, ám ettől függetlenül 400 000 hektoliternyi bort hoznak be külföldről. Ez a mennyiség ötszöröse annak, mint amennyi bort az unióba lépésünk előtt importáltunk. Rámutatott: a nagyobb felvásárló pincészetek annak érdekében hozzák be főként az olasz fehér folyó bort, hogy azzal javítsanak pénzügyi helyzetükön, mivel az olcsón behozott terméket jobb árréssel tudják továbbértékesíteni – gyakran magyar származásra utaló névvel ellátva. Szerint a jelenlegi folyamatok egy igen veszélyes tendenciát erősítenek, s a gazdálkodókat az ültetvénykivágás vagy a tevékenység felhagyása felé sodorják.