Jaj, ne, ez ilyen Activity-szerűség lesz! – fakadt ki a barátnőm kamasz gyereke, amikor elmeséltem, miről is szól majd az este – cél: a lehető legtöbb pont összegyűjtésével a politikai hatalom megszerzése. Gyanúja jogos volt, de sajnos nem lett igaza. A Korruptivity egy túlbonyolított lapokkal, nehezen követhető szabályokkal megalkotott, furcsa módon mégis nagyon egyszerű gyűjtögetős, számolgatós kártyajáték. Lényege, hogy a kiindulólapokon (ügylet) látható számoknak és piktogramoknak megfelelő fejleménykártyákat gyűjtsünk, és minél hamarabb elérjük a győzelemhez szükséges pontszámot. A fejleménykártyán olyan ismert jelenségek szerepelnek, mint például körbetartozás, külföldi tőkeinjekció, kampánykörút, az igazság másik oldala, közteherviselés, ellentüntetések országszerte, akadálygörgetés. A fejlemények mellé karakterkártyák is húzhatók, például 5-ös szintű bürokrata, politikus, ügyvéd, machinátor, kezdő kispályás, droid, birka; és hivatkozások is színesítik a sztorit: nem minden az, aminek látszik, megváltozott jogszabályi háttér, parkolópálya, sárdobálás, megcímkézés. A lapokból végül egy véletlenszerű korrupciós történet bontakozik ki, amit ha van kedvünk, összeolvashatunk, és jót derülhetünk rajta. Vagy sírhatunk. Mert annyira azért nem vicces, hogy tényleg ilyen az életünk.
A teszt sikerét röviden összefoglalnám: hamarosan előkerült a Rizikó és a pókerkészlet. A Korruptivity nehezen játszható, a lapokon túl sok az információ (rettenetes helyesírással!), és nem fantáziát vagy stratégiai érzéket, inkább jó matektudást igényel. Ami sajnos nekem nincs. Így az egyszerű cél ellenére komoly szellemi erőfeszítést igényelt a minden lapomon újraírt pontháztartás kikalkulálása és fejben tartása. A lényeg vész így el, a vicces lapok és figurák, a nagyszerű ötlet, a játékos társadalomkritika.
Mennyivel jobban jártunk volna, ha úgy játszhatnánk, mint a Gazdálkodj okosant, de nem lakásra gyűjtenénk, hanem kormánynegyedre vagy lakóparkra. Sajnos a kártyajáték-verzióval kell beérnünk, fantáziánkat így csak akkor használhatjuk, amikor teljesítettük az alapkártya elvárásait, elértük az elvárt korrupciós mutatót és népszerűségi indexet, összegyűjtöttük az előírt kártyákat, vagyis befejeztük az ügymenetet. Ha a pontok nem számítanának, például ilyen ügymenetek alakulhatnának ki:
Az állami megrendelés. Kiírtak egy pályázatot egy feladatra, elnyerte a Zsivány, aki már akkor adott árajánlatot, amikor még a konkrét munkáról nem is volt tudomása. Kötöttek vele egy szerződést, és az előleget azonnal ki is fizették. Zsivány vérszemet kapott, és szakvélemény megírásával bízott meg mindenszakértőket, akik csupán taktikai hajléktalanok voltak. Zsivány költségszámlákat nyújtott be, és meggyőzte a megbízókat, hogy a túlköltés említésre sem méltó. Így landoltak az adóforintok Zsivány számláján.
Ha figyelmen kívül hagyjuk a sajnos elrontott játékkoncepciót, és gondolatkísérletnek fogjuk fel a Korruptivityt, kiderül a zseniális turpisság. A hírekből összegyűjtött elemeket és karaktereket akár véletlenszerűen is rakhatjuk egymás után, ismerős és szomorú történet kerekedik ki belőle. Az értelmezésben sokat segítenek a lapokon található idézetek és a karikatúraszerű rajzok. Az említésre sem méltó nevű kártyán egy lelegelt mező látható két bánatos virággal és egy kupac kecskebogyóval. A költségszámlák lapon egy krumpliforma alak egy üveg Dom Perrier-vel. Egy másikon a Gellért-hegyi Szabadság-szobor kezébe banánt tett az alkotó. És a kedvencem: el…tuk. Egy biológust ábrázol, mögötte egy nyulat mutató táblát A CÉL felirattal, mellette pedig egy egyszemű, szarvas-karmos szörnyet. Idézet: „Nos, nem is tudom, pontosan mire számítottunk.” A képen szomorkodó kutató – bár a grafikus szerint mindennemű hasonlóság a véletlen műve – magas, hosszú orrú és szemüveges… A gengszterváltás című lap szlogenje: „haladni kell a korral”. A képen egy aggastyán veterán, egy idősebb vörös csillagos pufajkás és egy ifjú bankember sorakozik. És folytathatnám, Tanai Gyula karikatúrái kitűnőek.
A családi és baráti Korruptivity tesztparti késő estére más irányt vett. Megfordítottuk a folyamatot, és megpróbáltunk a hírekből kiindulva írni kártyákat. Szerződés, csókos, felmondási idő, titoktartási pénz, végkielégítés, kiszivárgás, felelősséghárítás. Pályázat, politikus, hamis számlák, fiktív tevékenység, kreatív könyvelés, elhúzódó per. Kisebbségi ügy, hamisítás, segély, adomány, sikkasztás, táboroztatás, rászorulók. És általánosan: politikus, gazdasági válság, megszorítás, hazugság, hatalom, Audi, polgár, segély, zaci, kilakoltatás, éhhalál.
Félelmetes, milyen egyszerű az erkölcstelen hatalom logikája. Ha másra nem is, arra biztosan jó a Korruptivity, hogy megtanít odafigyelni, elemezni és átlátni a szitán. Tudják mit? Ne törődjenek a pontokkal, használják a kártyákat újságolvasáskor, és (jobb nyelvhelyességgel, mint ami a pakliban éktelenkedik) töltsék ki a biankó lapokat a hírekben talált új technikák felhasználásával!
Aki időközben rájött, milyen híreket írtunk át, tíz pontot kap.
origo.hu
Gulyás Gergely tételesen megcáfolta Magyar Péter hamis állításait
