Kulturális autonómia a Vajdaságban

Az etnikai kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló jogszabály belgrádi elfogadása után Szerbiában adottak a kulturális autonómia feltételei. Hamarosan elkezdődik a választójoggal rendelkező vajdasági magyarok névjegyzékének összeállítása.

Kivizsgálás. Pásztor István közölte, tárgyalt Borisz Tadics szerb köztársasági elnökkel arról, hogy szerb és magyar történészekből álló bizottság jöhetne létre azoknak a tömeggyilkosságoknak a kivizsgálására, amelyeket 1944–45-ben szerb fegyveresek követtek el vajdasági magyarok ellen. A VMSZ-elnök hangsúlyozta, hogy ezzel a magyar–szerb viszonyrendszerben a megbékélés alapját lehetne megteremteni. Ha ez sikerülne, hihetetlenül fontos lenne a mi közösségünk számára, és követendő példa lehetne – tette hozzá. (MTI)

Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke a törvényt egy fontos állomásnak nevezte azon az úton, amely a Vajdaságban élő magyar közösség hosszú távú célkitűzéseinek megvalósítása felé vezet. A politikus az Országgyűlés külügyi és határon túli ügyekkel foglalkozó bizottságának meghívottjaként adott tájékoztatást tegnap a szerbiai fejleményekről. Mint mondta, a nemzeti tanácsok működését szabályozó, augusztus 31-én elfogadott törvény nem nevezhető ideálisnak, de annak tartalma több mint kilencven százalékban tartalmazza azokat az elvárásokat, amelyeket a délvidéki pártok tavaly közösen összeállított tervezete rögzített. „A törvény elfogadása egyik biztos jele annak is, hogy a vajdasági magyar politizálás aránylag jó kondícióban van” – fogalmazott a VMSZ vezetője. A jogszabály értelmében az év végig – négy hónap alatt – össze kell állítani a választókorú vajdasági magyarok névjegyzékét, ők választhatják meg majd közvetlenül a kulturális autonómiát működtető Magyar Nemzeti Tanács harmincöt tagját. A közvetlen választáshoz legalább 118 ezer vajdasági magyarnak kell feliratkoznia a vajdasági magyarok választói névjegyzékébe. A magyar parlamenti pártok képviselői egyhangúlag nemzetpolitikai sikertörténetként értékelték a szerbiai törvényt. Németh Zsolt, a külügyi bizottság elnöke kijelentette: a vajdasági magyarok az elsők, akik a most hatályba lépett jogszabállyal elérték az autonómia egyik formáját, a kulturális autonómiát. „A törvény nagymértékben járulhat hozzá ahhoz, hogy a vajdasági magyarságnak jövője legyen” – hangsúlyozta a fideszes politikus, aki szerint ez a siker precedensértékű. Mint mondta, Szerbia – a jelenlegi szlovák kormánnyal ellentétben – felismerte, nem a kisebbségek léte okoz instabilitást, hanem a nemzetiségek jogainak megtagadása.
Reális esély van arra, hogy a Vajdaság jogállását szabályozó alaptörvény, az úgynevezett statútum és a hozzá kapcsolódó hatáskört szabályozó törvény a szerb parlament elé kerüljön – számolt be ugyancsak tegnap Pásztor István VMSZ-elnök. A Vecernje novosti belgrádi napilap ugyanakkor úgy tudja, a statútumot jelentősen megváltoztatják. Az újság értesülése szerint az okmány a Vajdaságot biztosan nem fogja az európai együttműködés egységes kulturális, civilizációs, gazdasági és földrajzi térségének alkotó részeként meghatározni, hanem csak európai régióként. Törlik a statútumból azt a részt, hogy Vajdaság területét csak polgárainak referendumon kinyilvánított akaratával lehet megváltoztatni. Újvidék nem lesz főváros. Ezt a szót székhellyel helyettesítik. Nem adatik meg a Vajdaságnak az a jog sem, hogy nemzetközi szerződéseket köthessen. Csak megállapodásokat. Azt még nem döntötték el, hogy a Vajdaságnak lehet-e kormánya, vagy marad a végrehajtó tanács – idézte a nagy példányszámú lapot a Vajdaságma hírportál.

Jogosítványok. Váradi Tibor vajdasági jogászprofesszor a törvényt ismertetve elmondta, hogy a megválasztandó magyar nemzeti tanácsnak véleményezési és javaslattétel mellett döntéshozatali joga is lesz. Példaként említette, hogy a magyarok által is lakott helységnevek magyar változatát a tanács állapítja meg, és ez hivatalos lesz a szerb megnevezés mellett. Kiemelte, hogy azoknak az oktatási, nevelési intézményeknek, ahol magyar nyelven oktatnak, az tanács kérésére az állami szerveknek át kell adniuk az alapítói jogokat. „Ez tényleges autonómia” – jelentette ki Váradi Tibor. Ezeknek az intézményeknek a fenntartásához költségvetési garancia is jár, de jogértelmezés kell majd eldöntse, mit is garantál a törvény. (MTI)