Miközben össztűz alatt áll odahaza gazdasági válságkezelő intézkedéseiért, de legfőképpen egészségügyi reformkezdeményezéseiért, Barack Obama amerikai elnöknek ezen a héten immár tanúbizonyságát kell adnia annak, hogy megfelel a nemzetközi közösség elvárásainak, vagy azok túl optimisták voltak vele szemben. Az ENSZ közgyűlésén azt várják tőle, hogy elődjével, George W. Bushsal homlokegyenest ellenkező politikát képviselve megerősítse a világszervezet tekintélyét, személyesen kifejezve az Egyesült Államok elkötelezettségét iránta. Amint azt a napokban Hillary Clinton külügyminiszter kifejtette, a Fehér Ház ezúttal hisz abban, hogy az ENSZ nemcsak egy diplomáciai eszmecserére alkalmas fórum, hanem a globális problémák megoldásának az intézménye.
S valóban: az elnök tegnap részt vett a klímaváltozással kapcsolatos ülésen, ma beszédet intéz a közgyűléshez, holnap pedig a Biztonsági Tanács (BT) nukleáris proliferációval kapcsolatos ülését vezeti – ennek jelentőségét mi sem bizonyítja jobban, hogy BT-ülésen előtte más amerikai államfő még nem elnökölt.
Megfigyelők szerint mindez távolról sem csak udvariassági, vagy pusztán módszertani kérdés: az Egyesült Államok globális súlyának relatív csökkenésével rá is kényszerül, hogy a multilateralizmus szellemében tegyen kísérletet a közel-keleti konfliktus, az iráni nukleáris ambíciók vagy Afganisztán kérdéskörének megoldására.
Orbán Viktor Azahriahról: Nem beszélhet másokról úgy, mintha kapcarongyok lennének! + videó
