Százmilliárdos lyuk

Számos korábbi évhez hasonlóan megint utólag, kilenc hónappal az évzárást követően bukkant a KSH olyan tételekre, amelyek jelentősen megemelték a büdzsé tavalyi hiányát. Ezúttal százmilliárd forintos lyukról van szó, mivel hazánk olyan uniós támogatásokat próbált elszámolni bevételként a tavalyi évre, amelyeket egyáltalán nem kapunk meg Brüsszeltől. Az OTP Elemzési Központja szerint további intézkedések nélkül nem tarthatók sem az idei, sem a jövő évi büdzsészámok.

Elbizakodottságról szó sem lehet. A rendszerszintű pénzügyi válságot sikerült ugyan elkerülni Kelet-Közép-Európában, a továbbra is jelentős kihívások miatt azonban nincs helye az elbizakodottságnak – hívta fel a figyelmet hétfőn három nagy nemzetközi pénzintézet, amelyek közös finanszírozási programot folytat a térségi gazdaságok megsegítésére. A londoni Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank, az Európai Beruházási Bank és a Világbank-csoport a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank isztambuli üléséhez kapcsolódó közös helyzetértékelésében leszögezi: a három pénzintézet által februárban indított közös akcióterv végrehajtása jól halad, a kelet-európai bankrendszerek és reálgazdaságok megsegítésére akkor létrehozott 24,5 milliárd eurós keretből szeptember végéig 16,3 milliárd euró folyósításáról már döntöttek.

Százmilliárd forint értékben talált olyan tételeket a múlt év elszámolásában a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), amelyek jelentősen, 3,4 százalékról 3,8 százalékra emelték 2008 államháztartási hiányát – derül ki a hivatal múlt héten nyilvánosságra hozott adataiból. A gyakorlat, mely szerint utólag, kilenc vagy még több hónappal az évzárást követően emelkedik egy adott évre közölt deficit, nem új: számos korábbi évben növekedett így a hiány akkor, amikor az elemzők már nem foglalkoztak a múltra vonatkozó deficitadatokkal. A mostani százmilliárd forintnyi lyuk abból adódik, hogy a tavasszal Brüszszelnek elküldött kimutatásban hazánk olyan uniós támogatásokat számolt el bevételként, amelyeket egyáltalán nem kapunk meg Brüsszeltől. (Ahogyan arról korábban beszámoltunk, a négyes metró beruházása például 56 milliárd forintot veszített el azért, mert az EU szabálytalannak minősített 11 közbeszerzési szerződést.)
Mint Lehmann Anna, a KSH munkatársa lapunknak elmondta: a mintegy százmilliárd forintos revíziójuk több tételből áll, a legnagyobb részt a négyes metró és az M7-es autópálya építésével kapcsolatos uniós támogatás meghiúsulása jelenti. Lehmann szerint az uniós támogatásokat kétféleképpen lehet elszámolni bevételként: abban az évben, amikor elkezdődik egy adott beruházás építése, de még nem érkezett meg az ahhoz kapcsolódó – kilátásba helyezett – uniós támogatás, vagy pedig abban az évben, amikor konkrétan beérkezik Brüszszelből a pénz. Mivel a KSH az előbbi megoldást választotta, ám a támogatást mégsem adta oda hazánknak az EU, a hivatal arra kényszerült, hogy lerontsa a múlt év egyenlegét. A brüsszeli elszámolási követelményeknek megfelelő új kimutatás ezért 1002 milliárd forintos kormányzati hiányt és a GDP 72,9 százalékának megfelelő 19 344 milliárd forintos kormányzati adósságot közöl.
Mindeközben az OTP Elemzési Központ közzétette friss makrogazdasági előrejelzését. E szerint az idei és jövő évi államháztartási hiánycélok teljesüléséhez további kisebb kiadáscsökkentő lépésekre vagy a tervek szigorítására van szükség. A pénzintézet közgazdászai úgy látják: ebben az évben csak akkor teljesülhet a 3,9 százalékos GDP-arányos hiány, ha feszes költségvetési gazdálkodás valósul meg, és 100-120 milliárd forint értékben a tartalékokat is zárolják. A jövő évre kitűzött célok az elemzők szerint nem tarthatók, s 3,8 százalék helyett 4,1 százalékos lehet a deficit több ok miatt. Egyrészt az adó- és járulékbevételek 50-70 milliárd forinttal maradhatnak el a tervezettől, főként a társasági és a személyi jövedelemadóból, illetve a járulékokból folyhat be kevesebb. Az önkormányzatokra kirótt 85 milliárd forintos megszorítás ugyancsak boríthatja a terveket, ahogyan az állami szervek várható túlköltekezése is. A tömegközlekedésből elvont 40 milliárd forintos tételt szintén kockázatok övezik, mivel az Elemzési Központ szerint szerkezeti átalakítás nélkül a megszorítás csak a közlekedési vállalatok további eladósodását eredményezi.