Szigorúan tiltott magyar szó

A dunaszerdahelyi járásban, ahol a lakosság csaknem nyolcvan százaléka magyar, a rendőrök kizárólag szlovák nyelven intézkedhetnek, de munkahelyükön, egymás közt is csak az államnyelvet használhatják. A járási rendőrparancsnok „nyilatkozatot” íratott alá minden beosztottjával, amelyben „kötelezettséget” kellett vállalniuk, hogy „a hivatalos és munkahelyi kapcsolatuk során a nyelvtörvény módosításának megfelelően csak az államnyelvet használják”.

Nehéz választás. Százöt megyei képviselőjelöltet indít a november 14-re kiírt kerületi önkormányzati választásokon az MKP abban az öt megyében, ahol a magyarok is élnek. Megyei elnökjelöltje viszont csak egy van a pártnak, Nyitrán Bíró Ágnes, az MKP kulturális alelnöke méreti meg magát. Csáky Pál pártelnök „az eddigi legnehezebb megyei választásnak” minősítette a szavazást, hiszen a magyar szavazók kegyeiért nemcsak az MKP jelöltjei harcolnak majd, hanem a Bugár Béla nevével fémjelzett Most-Híd politikusai is. (N. S.)

Lapunkat erről a neve elhallgatását kérő rendőr tájékoztatta, hozzátéve, hogy a „szóbeli utasítás szerint ez arra is vonatkozik, hogy az úton, ha magyar ismerősömet állítom meg ellenőrzés céljából, őt sem szólíthatom anyanyelvén”. Ugyancsak „szóbeli” az az utasítás, amely szerint a rendőrséghez forduló polgár „beszélhet magyarul, de a rendőröknek szlovákul kell válaszolniuk, informálniuk az ügyfeleket”. Amennyiben a rendőrség alkalmazottai megszegik „a kötelezettségvállalást”, prémiumelvonással sújthatók.
Berényi József, a Magyar Koalíció Pártja (MKP) általános elnökhelyettese „tipikusnak” nevezte az eljárást. Mint mondja, „a párt járási és központi irodáiban számtalan hasonló panaszt tartanak számon, személyesen nekem is jeleztek már hasonló eljárásokat, ami egyértelműen a megfélemlítés eszköze”. Az elnökhelyettes szerint „nemzetközi nyomásra és a dunaszerdahelyi nagygyűlés hatására a kulturális minisztérium kénytelen volt felfüggeszteni a nyelvtörvény megszegésének büntethetőségét, ezért folyamodnak a rendőrségihez hasonló megoldáshoz, s nemcsak az államigazgatásban, hanem munkahelyeken is”. Történik mindez akkor, amikor Szlovákia nemzetközi szinteken is kötelezte magát arra, hogy a nyelvtörvény kapcsán a kisebbségeket nem érheti hátrány, amit a jogszabály „módszertani útmutatása fog garantálni, amelyet decemberre ígér a minisztérium” – emlékeztetett Berényi, aki azt is elmondta, a folyamatot csak a kulturális tárca állíthatná le, „a pártnak korlátozottak a lehetőségei, annál is inkább, mert a panaszosok, féltve állásukat, nevük elhallgatását kérik”.
Jozef Bednár, a kulturális minisztérium szóvivője megerősítette a sajtónak, hogy már vannak a tárcánál „bejelentések” a nyelvtörvény megszegésével kapcsolatban, törvényelemzést is kért már néhány jogi személy, miként alkalmazzák a jogszabályt, de „a szakértők még csak most dolgoznak az útmutatón, amíg az nem készül el, senkit nem fognak büntetni”.