Bár Bajnai Gordon kormányfő kijelentette, hogy nem fognak „csontvázak potyogni” a szekrényből a költségvetés miatt, ez egyre kevésbé valószínű. A Quaestor pénzügyi csoport tegnap közzétett jelentése szerint például olyan mértékű adóbevétel-növekedést irányoz elő jövőre a hétfő este elfogadott költségvetés, amely minden korábbi év adóbefizetéseinek ellentmond, ezért hamarosan új büdzsére lehet szükség. Az adóbevételek növekedési üteme ugyanis eddig nem tért el a gazdasági növekedés ütemétől. Ha tehát a gazdaság motorjai felpörögtek, az adóbefizetések is növekedtek, recesszió idején viszont a bevételek is csökkentek. A cég pénzügyi elemzői jelentésükben most arra figyelmeztetnek, hogy a 2010-es költségvetés számai az eddigi tendenciákkal éles ellentétben állnak: miközben a gazdaság jövőre tovább zsugorodik, addig a büdzsé az adóbevételek csaknem 12 százalékos növekedését írja elő. Emiatt az adóbevételek megfelelő mértéke megkérdőjelezhető, ami valószínűleg a költségvetés újjáalakításához fog vezetni – figyelmeztet a Quaestor, amely úgy véli: már az idei, többször felülvizsgált bevételi tervek sem teljesülnek.
*
A társaságiadó-befizetések a cég közgazdászai szerint akár százmilliárd forinttal is elmaradhatnak a tervezett mértéktől, hiszen az első tíz hónap bevételei alig érték el az éves szint 45 százalékát. A jelentés erre az évre a kormány által várt 3,9 százalékkal szemben 4,2 százalékos, míg jövőre a hivatalos 3,8 százalékkal szemben 4,5 százalékos államháztartási hiányt prognosztizál.
Háda Bálint, a cég pénzügyi elemzője tegnap arra is rámutatott, hogy a kedvezőtlen dubaji hírek hatása hazánk vonatkozásában különösen negatív volt: az országkockázatot mutató, úgynevezett CDS felár Törökországgal és Oroszországgal együtt Magyarország esetében romlott a leginkább.
A pénzügyi csoport szerint az, hogy a kormány lemondott a Nemzetközi Valutaalap- és az EU-hitelcsomag fennmaradó részének lehívásáról, nem volt más, mint kommunikációs fogás. A kincstári optimizmust mutató kommunikációs lépés sikerét csak utólag lehet megállapítani – vélik a közgazdászok, akik szerint az ország problémáit csak a hosszú távú gazdaságpolitikai gondolkodás és konkrétumokat tartalmazó gazdasági program oldhatja meg. A programban ki kell tűzni az euró bevezetésének céldátumát, és meg kell rajzolni az uniós valutához vezető út részleteit.
– A saját működési kiadásait alig vágta vissza az állam: a magyar közigazgatás az egyik legpazarlóbb talán az egész Európai Unióban, de a térségben mindenképpen – fogalmazott tegnap az Info Rádióban Palócz Éva. A Kopint–Tárki vezérigazgatója a legtöbb kockázatot az önkormányzatokat érintő 80-90 milliárd forintos megszorításoknál látja, és úgy véli, hogy a most elfogadott költségvetés ebben a formában biztosan nem fog működni. Hasonlóan látja a helyzetet Heim Péter közgazdász is, aki szerint a jövő évben a GDP hét százalékát is elérheti a deficit. Az Atticus Investments Zrt. vezérigazgatója úgy látja, hogy ez nem a következő kormány felelőtlen gazdálkodásának lehet az eredménye, hanem a korábbi időszakokban elkövetett gazdaságpolitikai hibáké. A közgazdász szerint az önkormányzatokra vonatkozó megszorítások nem párosultak feladatelvonásokkal, a bürokráciához nem nyúltak, és a reálisnál több bevétellel számoltak.
Banki elemzők is jelentős problémákat látnak a hétfőn elfogadott költségvetésben. Barcza György még az egyszeri tételek nélkül is lényegesen magasabb, akár 5,5 százalékos is lehet a 2010-es költségvetési hiányt jósol. A K&H elemzője szerint az áfa-, az szja- és a jövedékiadó-bevételekből a vártnál kevesebb folyhat be, az MKB Bank elemzése pedig rámutat: a tartalékokat lekötötték az előre látható kiadásokra.
A kritikák ellenére Kovács Tibor, az MSZP frakcióvezető-helyettese kijelentette: olyan költségvetés született, amely a válság körülményei között a józan ész logikáját követi.

Lángokban a hulladéktelep – kétezer négyzetméteren pusztít a tűz Székesfehérváron