Noha ezeken a hasábokon csak a labdarúgásról lesz szó, előzetesen le kell szögezni, a bunda, a manipulálás minden olyan sportágat átsző kisebb-nagyobb mértékben, amely szerepel az ezzel foglalkozó, szinte követhetetlenül elszaporodott internetes és egyéb fogadási irodák kínálatában. Tudjuk, akadt bundázás régebben is, de amíg csak a végeredményre lehetett pénzt feltenni a totózóban, vagy a csapatok maguk között osztogattak helyezéseket, s cserébe bizonyos összegeket, addig sokkal kisebb számban és méretben alakult ki ilyen jellegű botrány. Manapság viszont a sárga lapok vagy a szögletek számától kezdve a gólok időpontjáig mindenre lehet fogadni a mérkőzés egésze alatt, ráadásként nemcsak az elitbajnokságok derbijein, hanem gyengébb színvonalú, alsóbb osztályú pontvadászatokban is, ahol akár egy szerényebb ajánlat könnyedén célba érhet. A kísértés hatalmas, a lebukás veszélye viszont csekély, elvégre hol van az megírva, hogy egy középhátvéd nem menthet akár tízszer szögletre a kilencven perc alatt?
A most nyilvánosságra került botrányok még kezdőszakaszban járnak, de hatásuk folyamatosan nő. A lavina Bochumból indult el múlt pénteken, amikor hivatalos ügyészi hatóságok a rendőrséggel és az Európai Labdarúgó-szövetséggel (UEFA) tartottak közös sajtótájékoztatót. Az elhangzottak szerint a fogadási megvesztegetések kilenc országot érintenek, a listán Németország, Belgium, Svájc, Horvátország, Szlovénia, Törökország, Ausztria, Bosznia és Magyarország szerepel. Machinációk történhettek a Bajnokok Ligája 3 és az Európa-liga 12 mérkőzésén, továbbá néhány U19-es találkozón. Öszszesen több mint kétszáz meccs kimenetelét befolyásolhatták.
A bochumi ügyészség és a rendőrség képviselői az esetet az európai labdarúgás eddigi legnagyobb fogadási botrányának nevezték. A gyanú szerint egy nemzetközi bűnbanda fogott össze a mérkőzések eredményeinek manipulálására, az ötfős mag Berlinből irányította az eseményeket. Benne az a horvát testvérpár, amelynek tagjai szerepet játszottak a 2005-ös németországi megvesztegetési botrányban, amelynek középpontjában Robert Hoyzer korábbi játékvezető állt. A mostani vizsgálatok csak az idei mérkőzésekre terjedtek ki, de nem zárható ki – sokkal inkább valószínűsíthető –, hogy az elmúlt években ugyancsak akadtak hasonló megvesztegetések. A vizsgálat azonban erre egyelőre nem terjed ki.
Az érintett országok listáját Törökország vezeti több mint harminc első ligás mérkőzéssel, a rendőrség szerint Magyarországon 13 mérkőzés szerepel a gyanúsak között, Horvátországban 14, Ausztriában pedig 11. Megvesztegetések történtek németországi, svájci és belgiumi másod- és harmadosztályú, valamint regionális találkozókon is. A botránynak több mint kétszáz gyanúsítottja van, Németországban tizenöt, Svájcban két személyt vettek őrizetbe. Legutóbb a német rendőrség házkutatást tartott az egyik célszemély lakásán, ahol bizonyítékokat találtak arra, hogy a 21 éves brémai férfi egy harmadosztályú labdarúgó-mérkőzést igyekezett manipulálni. A gyanúsított múlt szerda délután a német harmadosztályban szereplő Goslar csapatának kapusát, Lars Möhlenbrockot próbálta rávenni arra, hogy 1500 euróért csalja el a Wilhelmshaven elleni bajnoki találkozót. A Goslarnak veszítenie kellett volna, a hálóőr azonban értesítette az esetről a vezetőedzőt és a klubot is, amely bevonta az ügybe a rendőrséget.
A német szervek együttműködnek más országok rendőrségeivel is, a magyarral még nem. Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) tájékoztatása szerint legalábbis a nemzetközi bűnügyi együttműködés csatornáin keresztül eddig nem érkezett megkeresés a fogadási botrány kapcsán. Pedig lenne miért, hiszen a vizsgálat szerint 13 NB I-es derbi lehet érintett, a Bild című bulvárlap már név szerint említette az Újpestet, a Süddeutsche Zeitung pedig azt, április és május folyamán történhettek a visszaélések. A lila-fehérek közleményben reagáltak: „Kijelentjük, hogy az Újpest FC mint klub semmilyen szinten nem kapcsolható össze az úgynevezett nemzetközi fogadási botránnyal, továbbá a mérkőzések manipulálásával. […] Miután klubunkhoz hivatalos értesítés nem érkezett, érdemi reakció az Újpest FC-től nem is várható.”
S nem sokkal később egy másik magyar egylet, a Budapest Honvéd szintén fogalmazhatta a maga hasonló kommünikéjét, azok után, hogy a bochumitól független, negyven nemzetközi mérkőzésre kiterjedő UEFA-vizsgálat három játékvezetőt, hét találkozót és öt csapatot hozott hírbe, a kispestieken kívül a lett Dinaburgot, a szlovén NK Ljubljanát, továbbá az albán KF Tiranát és Vllazniát. „A Budapest Honvédnak mint klubnak az egész bundaüggyel kapcsolatban semmilyen érintettsége nincs, és nem is lehet. […] Minden futballcsapatnál megfordulhatnak olyan labdarúgók, akik önző anyagi érdekből hajlandók klubjukat, csapattársaikat, szurkolóikat elárulni. Ha ilyen ember ellen bizonyítékot találunk, mi is és a Magyar Labdarúgó-szövetség is a lehető leghatékonyabban fog ellene eljárni” – olvasható a kispestiek közleményében. Az UEFA szerint a Honvéd Fenerbahce elleni isztambuli Európa-ligabeli selejtezője a gyanús, amit július 30-án 5-1-re elvesztettek a mieink. Pedig ez reálisnak tűnt azok után, hogy egy évvel korábban a török sztárgárda 7-0-s összesítéssel söpörte el az MTK-t… Persze ha arra történt fogadás, hogy mondjuk melyik percben esnek a gólok (a 13. és a 40. között mindjárt három), akkor más a helyzet.
Az európai szövetség egyúttal bejelentette, hogy a bundázásokat nemzetközi bűnügyként kezeli, és zérótoleranciát hirdet. Ehhez képest az angol Sunday Times szerint felmerül a gyanú, hogy az UEFA egyes illetékesei szintén besározódhattak a fogadási balhé során, főképpen a bíróküldésekkel kapcsolatban, amit jó előre megtudtak tőlük ügyes „üzletemberek”. Tévedünk, ha az öreg kontinens belügyeként kezelnénk a botrányt, hiszen a napokban Malajziában és Kínában szintén történtek felelősségre vonások, utóbbi esetben 16 embert tartóztattak le, akiket azzal gyanúsítanak, hogy a kínai első osztályú bajnokság összecsapásait igyekeztek manipulálni. Emellett megneveztek négy korábbi játékost, edzőt és hivatalos személyt, akiket szintén ebben az ügyben vettek őrizetbe.
Magyar részről az MLSZ elnöke igazi sztár lett a nemzetközi médiában, miután kijelentette, tudott a machinációkról. „Csak idő kérdése volt, hogy mikor pukkad ki a lufi” – idézte például a Frankfurter Allgemeine Zeitung Kisteleki Istvánt. Már csak az a kérdés, hogy akkor miért nem fogta meg a tűt, s szúrt oda, ahová kell. Mára mindenesetre rendkívüli elnökségi ülést hívott össze az MLSZ a nyoni UEFA-konzultáció, valamint az európai szövetség és az érintett kilenc nemzeti szövetség által kialakított közös álláspont megvitatása és a szükséges döntések meghozatala érdekében. Az egyeztetésre meghívást kaptak a klubtulajdonosok, valamint külső szakértők is. Utóbbiak lehetnének a bundázó magyar játékosok és megbízóik…
Konkrét lebukásokra egyelőre ne számítsunk. A megoldást egyértelműen az jelentheti, ha szigorú nemzetközi törvényi keretbe foglalják a sportfogadást (Franz Beckenbauer ötlete szerint például csak a végeredményre lehessen fogadni), beazonosítják az internetes bizniszt működtető, zömében telephely nélküli offshore cégeket, megadóztatják mind a vállalkozások, mind a fogadók nyereségét-nyereményét. Amíg ez nem történik meg, a botrányok Michel Platini UEFA-elnök metaforájával élve rákos sejtként szaporodnak tovább a labdarúgás, a sport világában.
Vezércikk a 7. oldalon
Totonero és társai
Az elmúlt közel három évtizedben számos bunda- és fogadási botrány borzolta a nemzetközi labdarúgás amúgy sem nyugodt tengerét.
1980, Olaszország: kirobbant a „totonero” botrány, egy szindikátus illegális fogadásokat szervezett az első és a második liga meccseire, és az eredményeket is megpróbálta befolyásolni. Az ügy felderítése után a Milant és a Laziót a másodosztályba sorolták vissza, különböző csapatoktól 25 bajnoki pontot vontak le, és 50 évi eltiltást osztottak ki a játékosok között. Az ügybe belekeveredett a válogatott csatára, Paolo Rossi is, akit három évre tiltottak el. Ezt végül egy évre mérsékelték, hogy részt vehessen az 1982-es világbajnokságon – ahol az olasz nemzeti gárda aranyérmes, Rossi gólkirály lett.
1986–88, Magyarország: 1989-ben született ítélet a magyar labdarúgás eddigi legnagyobb bundabotrányában. A Debrecen vezetői az 1986-os bajnokság utolsó fordulójában megvásárolták a Honvéd elleni bajnoki mérkőzést, majd az 1988-as bajnokság utolsó fordulójában egy újabb vesztegetéssel érték el, hogy a csapat az első osztályban maradhasson. Ugyancsak 1986-ban az utolsó fordulóban megbundázták a Pécs és a Békéscsaba mérkőzését is. Az ügyben 47 embert hallgattak ki gyanúsítottként, s válogatott labdarúgók is gyanúba keveredtek. Bundázás miatt súlyos büntetéseket szabtak ki az 1988 tavaszán lejátszott Rába ETO–ZTE meccs kapcsán is.
1993, Lengyelország: bundagyanús körülmények között dőlt el a lengyel bajnokság, emiatt az UEFA nem engedélyezte a Lengyel Labdarúgó-szövetség által bajnoki címétől megfosztott Legia Warszawa és az LKS Lódz indulását az UEFA-kupában.
1993, Franciaország: az Olympique Marseille BL-győzelme után kiderült, a klub elnöke, Bernard Tapie megvette a döntő előtti bajnoki meccset, hogy csapata kényelmesen készülhessen a Milan elleni mérkőzésre. A botrány miatt a Marseille-t megfosztották bajnoki címétől, és a másodosztályba sorolták vissza, Tapie börtönbe került.
1994, Nagy-Britannia: a Sun című brit napilap azzal vádolta meg a Liverpool és a válogatott kapusát, Bruce Grobbelaart, hogy 40 ezer fontot kapott egy illegális fogadóirodától azért, hogy a Liverpool meccsein gyenge teljesítményt nyújtson, és csapata veszítsen. A per során az esküdtszék nem tudott dönteni a kapus bűnösségéről, aki ezután viszontperelte a lapot. A Lordok Háza végül egy font kártérítést ítélt meg számára, de kötelezte a tetemes jogi költségek kifizetésére, ami gyakorlatilag pervesztéssel ért fel számára.
1994, Bulgária: Az UEFA egy évre kizárta az európai rendezvényekről a bolgár Botev csapatát, miután bebizonyosodott, hogy a klub vezetői megpróbálták megvesztegetni az UEFA egyik tisztségviselőjét.
1997, Belgium: Az Anderlecht elnöke beismerte, hogy 1984-ben egymillió frankot fizettek a játékvezetőnek, így jutottak be az angol Nottingham Forest ellen az UEFA-kupa döntőjébe. Az UEFA az elévülés miatt etikai okokkal indokolva zárta ki az Anderlechtet a nemzetközi szereplésből egy évre.
2005, Németország: a berlini ügyészség 25 személy, köztük 14 játékos és 4 játékvezető ellen folytatott nyomozást, mert legalább tíz, főleg alacsonyabb osztályú labdarúgó-találkozó végeredményét befolyásolták. A botrány főszereplője, a bírótársai ellen valló Robert Hoyzer elismerte: hat mérkőzés végeredményét is befolyásolta, mert ezért pénzt kapott.
2005, Brazília: a dél-amerikai országot nem először rázta meg bundabotrány, amikor kiderült, hogy egy élvonalbeli bíró egy illegális fogadóhálózat részese volt, és pénz ellenében elvezette az élvonalbeli mérkőzéseket. A botrány kipattanása után 15 mérkőzést játszattak újra, ezáltal viszont a bajnoki cím is egy másik csapathoz került. (1997-ben hasonló vádak alapján egy évre eltiltották az Atletico Paranaense csapatát, a klub elnökének és a játékvezetők igazgatójának örökre távoznia kellett a labdarúgásból.)
2006, Csehország: hét játékvezetőt és három hivatalos személyt ítéltek el, mert csúszópénzt fogadtak el első osztályú mérkőzések befolyásolására a 2003/2004-es szezonban. Az „irányított bíróküldés” miatt lemondásra kényszerült a Cseh–Morva Labdarúgó-szövetség alelnöke is.
2006, Olaszország: játékvezetők manipulálása miatt indult vizsgálat a Juventus ellen, amely az olasz labdarúgás legnagyobb bundabotrányává fajult. A megnyert világbajnokság után néhány nappal született első fokú ítélet még a másodosztályba sorolta vissza a Juventus, a Fiorentina és a Lazio együttesét, de végül csak a Juventus került a Serie B-be, a másik két klub és a Milan pontlevonással kezdte a szezont.
2007, Belgium: mérkőzések manipulálása miatt örökös eltiltást kapott az SK Lierse edzője, az akkor első osztályban játszó csapat a 2004/05-ös szezonban bundázott egy kínai szerencsejátéklánc érdekében.
2008, Portugália: az FC Porto hat, a Leiria három pont levonást kapott, a Boavistát a másodosztályba sorolták vissza, mert a három csapat a 2003/2004-es szezonban játékvezetőket vesztegetett meg.
