Örök igazság: mégis bunda a bunda

Éppen egy hete robbantotta ki a bochumi államügyészség azt a fogadási botrányt, amely ilyen rövid idő alatt megrengette Európa, sőt a világ futballját. Még a kontinentális szövetség (UEFA) is rossz hírbe keveredett, hiába rukkolt ki gyors marketinghúzásként a saját vizsgálati eredményeivel. Mi, magyarok, ha a hírek bizonyítást nyernek, minden téren érintettek vagyunk a bundában, a bochumi nyomozati anyagban tizenhárom gyanús NB I-es mérkőzést említenek, az UEFA-közlemény pedig konkrétan megnevezi a Budapest Honvédot, mint az öt vétkesnek vélt csapat egyikét.

Totonero és társai

Az elmúlt közel három évtizedben számos bunda- és fogadási botrány borzolta a nemzetközi labdarúgás amúgy sem nyugodt tengerét.

1980, Olaszország: kirobbant a „totonero” botrány, egy szindikátus illegális fogadásokat szervezett az első és a második liga meccseire, és az eredményeket is megpróbálta befolyásolni. Az ügy felderítése után a Milant és a Laziót a másodosztályba sorolták vissza, különböző csapatoktól 25 bajnoki pontot vontak le, és 50 évi eltiltást osztottak ki a játékosok között. Az ügybe belekeveredett a válogatott csatára, Paolo Rossi is, akit három évre tiltottak el. Ezt végül egy évre mérsékelték, hogy részt vehessen az 1982-es világbajnokságon – ahol az olasz nemzeti gárda aranyérmes, Rossi gólkirály lett.
1986–88, Magyarország: 1989-ben született ítélet a magyar labdarúgás eddigi legnagyobb bundabotrányában. A Debrecen vezetői az 1986-os bajnokság utolsó fordulójában megvásárolták a Honvéd elleni bajnoki mérkőzést, majd az 1988-as bajnokság utolsó fordulójában egy újabb vesztegetéssel érték el, hogy a csapat az első osztályban maradhasson. Ugyancsak 1986-ban az utolsó fordulóban megbundázták a Pécs és a Békéscsaba mérkőzését is. Az ügyben 47 embert hallgattak ki gyanúsítottként, s válogatott labdarúgók is gyanúba keveredtek. Bundázás miatt súlyos büntetéseket szabtak ki az 1988 tavaszán lejátszott Rába ETO–ZTE meccs kapcsán is.
1993, Lengyelország: bundagyanús körülmények között dőlt el a lengyel bajnokság, emiatt az UEFA nem engedélyezte a Lengyel Labdarúgó-szövetség által bajnoki címétől megfosztott Legia Warszawa és az LKS Lódz indulását az UEFA-kupában.
1993, Franciaország: az Olympique Marseille BL-győzelme után kiderült, a klub elnöke, Bernard Tapie megvette a döntő előtti bajnoki meccset, hogy csapata kényelmesen készülhessen a Milan elleni mérkőzésre. A botrány miatt a Marseille-t megfosztották bajnoki címétől, és a másodosztályba sorolták vissza, Tapie börtönbe került.
1994, Nagy-Britannia: a Sun című brit napilap azzal vádolta meg a Liverpool és a válogatott kapusát, Bruce Grobbelaart, hogy 40 ezer fontot kapott egy illegális fogadóirodától azért, hogy a Liverpool meccsein gyenge teljesítményt nyújtson, és csapata veszítsen. A per során az esküdtszék nem tudott dönteni a kapus bűnösségéről, aki ezután viszontperelte a lapot. A Lordok Háza végül egy font kártérítést ítélt meg számára, de kötelezte a tetemes jogi költségek kifizetésére, ami gyakorlatilag pervesztéssel ért fel számára.
1994, Bulgária: Az UEFA egy évre kizárta az európai rendezvényekről a bolgár Botev csapatát, miután bebizonyosodott, hogy a klub vezetői megpróbálták megvesztegetni az UEFA egyik tisztségviselőjét.
1997, Belgium: Az Anderlecht elnöke beismerte, hogy 1984-ben egymillió frankot fizettek a játékvezetőnek, így jutottak be az angol Nottingham Forest ellen az UEFA-kupa döntőjébe. Az UEFA az elévülés miatt etikai okokkal indokolva zárta ki az Anderlechtet a nemzetközi szereplésből egy évre.
2005, Németország: a berlini ügyészség 25 személy, köztük 14 játékos és 4 játékvezető ellen folytatott nyomozást, mert legalább tíz, főleg alacsonyabb osztályú labdarúgó-találkozó végeredményét befolyásolták. A botrány főszereplője, a bírótársai ellen valló Robert Hoyzer elismerte: hat mérkőzés végeredményét is befolyásolta, mert ezért pénzt kapott.
2005, Brazília: a dél-amerikai országot nem először rázta meg bundabotrány, amikor kiderült, hogy egy élvonalbeli bíró egy illegális fogadóhálózat részese volt, és pénz ellenében elvezette az élvonalbeli mérkőzéseket. A botrány kipattanása után 15 mérkőzést játszattak újra, ezáltal viszont a bajnoki cím is egy másik csapathoz került. (1997-ben hasonló vádak alapján egy évre eltiltották az Atletico Paranaense csapatát, a klub elnökének és a játékvezetők igazgatójának örökre távoznia kellett a labdarúgásból.)
2006, Csehország: hét játékvezetőt és három hivatalos személyt ítéltek el, mert csúszópénzt fogadtak el első osztályú mérkőzések befolyásolására a 2003/2004-es szezonban. Az „irányított bíróküldés” miatt lemondásra kényszerült a Cseh–Morva Labdarúgó-szövetség alelnöke is.
2006, Olaszország: játékvezetők manipulálása miatt indult vizsgálat a Juventus ellen, amely az olasz labdarúgás legnagyobb bundabotrányává fajult. A megnyert világbajnokság után néhány nappal született első fokú ítélet még a másodosztályba sorolta vissza a Juventus, a Fiorentina és a Lazio együttesét, de végül csak a Juventus került a Serie B-be, a másik két klub és a Milan pontlevonással kezdte a szezont.
2007, Belgium: mérkőzések manipulálása miatt örökös eltiltást kapott az SK Lierse edzője, az akkor első osztályban játszó csapat a 2004/05-ös szezonban bundázott egy kínai szerencsejátéklánc érdekében.
2008, Portugália: az FC Porto hat, a Leiria három pont levonást kapott, a Boavistát a másodosztályba sorolták vissza, mert a három csapat a 2003/2004-es szezonban játékvezetőket vesztegetett meg.