Robert C. Castel: Putyin nem befagyasztani, hanem győzelemmel lezárni akarja a háborút

A biztonságpolitikai szakértő szerint az is figyelemre méltó, hogy mind az orosz, mind az ukrán oldalon megjelentek olyan gondolatok, amelyek szerint a háborút úgy kellene lezárni, hogy mindkét fél azt állíthassa: győzött. Ez lehetőséget adna arra, hogy arcvesztés nélkül keretezzék a konfliktus végét.

Castel ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy Donald Trump optimista kijelentéseit sem szabad készpénznek venni. Mint mondta, az amerikai elnök újra és újra azt kommunikálja, hogy hamarosan véget érhet a háború, de ebből önmagában még nem következik valódi fordulat. 

A szakértő szerint „egyáltalán nem biztos”, hogy a folyamat valóban az enyhülés irányába tart.

A műsorban szóba került Donald Trump pekingi látogatása és Hszi Csin-ping kínai elnökkel tartott találkozója is. Castel szerint ennek mindenképpen van jelentősége az orosz–ukrán háború szempontjából, mert a kínai–amerikai viszony alakulása a globális erőviszonyokra is hatással van.

A szakértő kiemelte: a Trump–Hszi-találkozó egyik legfontosabb témája a vámháborúban kialakult „vámtűzszünet” megerősítése lehetett. Emellett Trump gazdasági célokkal is érkezett Kínába: amerikai ipari és mezőgazdasági termékek előtt szeretné megnyitni a kínai piacot, és csökkenteni akarja az Egyesült Államok kereskedelmi deficitjét.

Castel szerint vannak területek, ahol Washington és Peking érdekei találkoznak. Ilyen például a Hormuzi-szoros ügye, ahol mindkét fél elutasítja, hogy Irán ellenőrzése vagy zsarolása alá kerüljön a világ egyik legfontosabb hajózási útvonala. Ugyanakkor Tajvan, a mesterséges intelligencia, Irán kezelése és a nukleáris fegyverkezés ügyében komoly nézetkülönbségek maradtak.

A szakértő szerint a találkozó szimbolikája sem mellékes. Úgy látja, Kína látványosan másképp fogadta Trumpot, mint korábban Barack Obamát vagy Joe Biden külügyminiszterét. 

Castel szerint Trumpot „tyúkkal, kaláccsal” várták, ami azt jelzi, hogy a jelenlegi amerikai adminisztráció presztízse Kínában jóval nagyobb lehet, mint az előzőeké.

Az adásban az ukrán fronthelyzetről is szó esett. Castel szerint Valerij Zaluzsnij megállapítása, miszerint elmosódott a határ a front és a hátország között, részben igaz, de szerinte ezt nem kizárólag a drónok megjelenése okozta. A légi hadviselés több mint száz éve része a háborúknak, a drónok tömeges alkalmazása viszont valóban új szintre emelte a hátország elleni támadásokat.

A szakértő arról is beszélt, hogy Oroszország rendszerszinten támadja Ukrajna energiaellátását. Szerinte Moszkva nem etnikai alapon választ célpontokat, hanem az ukrán infrastruktúrát igyekszik gyengíteni. Ezért érhetik támadások Kárpátalját is, ha ott olyan energetikai vagy logisztikai célpontok találhatók, amelyeket az orosz hadvezetés fontosnak tart.

Castel az európai antiballisztikus kezdeményezésekről szólva úgy fogalmazott: az irány jó, de a realitások kijózanítóak. Szerinte Ukrajnának évente mintegy kétezer Patriot-rakétára lenne szüksége, miközben az amerikai ipar ennek csak töredékét tudja előállítani. Európának pedig jelenleg nincs meg az a technológiai és ipari kapacitása, amellyel gyorsan kiépíthetne egy önálló ballisztikus rakéták elleni védelmi rendszert.

A szakértő szerint az európai politikai akarat és az ipari háttér is hiányos. Mint mondta, ha Európa valóban függetlenedni akar az Egyesült Államoktól ezen a területen, ahhoz „igen komoly politikai irányváltoztatásra” lenne szükség.

A NATO drónhadviselési lemaradásáról szólva Castel élesen fogalmazott. 

Szerinte ha igazak azok a hírek, hogy egy gyakorlaton az ukrán drónkezelők rendre fölénybe kerültek NATO-katonákkal szemben, akkor ebből az következik, hogy a szövetség még nem tanulta meg eléggé az orosz–ukrán háború leckéit. Úgy fogalmazott: „nekem úgy tűnik, hogy a NATO-nak az egészében még nem esett le a tantusz.”

Castel szerint miközben Európában sokan arról beszélnek, hogy néhány éven belül akár háború is kitörhet Oroszországgal, a gyakorlati felkészülés nem mindig tükrözi ezt a fenyegetettségérzetet. A szakértő úgy látja, „a szavak és a cselekedetek között” komoly rés van, amelyet valakinek meg kellene magyaráznia.

Az orosz–ukrán háború legfrissebb híreit itt találja.