Nyomát sem látni a kormány válságkezelő és munkahelymegtartó lépéseinek: az augusztustól októberig tartó időszakban újabb 125 ezer fővel csökkent a munkában állók létszáma. Az állástalanok száma így újabb rekordszintre, 436 ezer főre emelkedett, miközben az egészséges és munkára alkalmas felnőttkorú emberek közül már csak minden második dolgozik. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tegnap közölt adatai szerint a 15-től 64 éves korcsoportban 2,566 millió sem az oktatásban, sem a munkavégzésben nem vesznek részt, vagyis egyéb jövedelemből – segélyből, rokkantnyugdíjból vagy feketemunkából – tartják el magukat. A munkanélküliekkel együtt ez már több mint hárommillió főt jelent, vagyis a lakosság közel egyharmadát, miközben az állásban lévők száma ennél csak 750 ezer fővel több.
Ezzel az alacsony foglalkoztatási szinttel – amely a Bokros-csomag utáni mélypontot érte el – ma hazánk áll a legutolsó helyen a férfiak uniós listáján, az összesített rangsorban pedig csak Málta áll mögöttünk. A helyzet nem elsősorban a válságnak köszönhető, mivel már 2008-ban is irreálisan alacsony volt a hazánkban legálisan dolgozók aránya, sőt, miközben a 2004-es csatlakozásunk óta az EU-ban 16 millió fővel nőtt a munkahelyek száma, addig hazánkban csökkenést regisztráltak. Mindez azt jelenti, hogy miközben az újonnan csatlakozott országok képesek voltak élni a piacnyitással járó munkahely-bővítési lehetőségekkel, addig Magyarország teljesen kimaradt ebből a folyamatból.
A veszteségeket jól mutatja, hogy durva számítások szerint évente mintegy 800-900 milliárd forinttal javulhatna a költségvetésünk egyenlege, ha nálunk is az uniós átlaghoz közelítene a munkában állók létszáma. A most nyilvánosságra hozott statisztikák ráadásul az átmenetileg foglalkozott közmunkásokat a közigazgatásban foglalkoztatottnak tekintik, így elvileg húsz százalékkal csökkentik a munkanélküliek számát. A másik torzító hatás ott jelentkezik, hogy a KSH minden olyan személyt foglalkoztatottnak tekint, aki egy héten legalább egy órát dolgozott, miközben a részmunkaidősök száma hazánkban az uniós átlag egynegyede. Csak papíron javítják a statisztikát az alkalmi munkavállalók is, a számukra előírt kiskönyvből jelenleg 1,3 millió van kint a munkaerőpiacon, a befizetett járulékok azonban köszönő viszonyban sincsenek ezzel a számmal. Elemzők arra figyelmeztetnek, hogy a munkahelymegtartó intézkedések rendkívül alacsony hatékonyságúak, sőt, miközben a friss diplomások körében 50 százalékkal nőtt a munkanélküliek száma, addig a kormány nemrég felére csökkentette a járulékkedvezményük idejét.
A legtöbb gazdaságkutató intézet szerint a munkanélküliség területén további romlás várható, jövőre még a világgazdasági kilábalás ellenére sem javul a helyzet. A lakosság fogyasztásának visszaesése és a vállalatok költségcsökkentései miatt újabb elbocsátásokra kell számítani, miközben a közmunkaprogramra jövőre időarányosan kevesebb jut, mint az idén. A kormány januártól egy kilencmilliárd forintos munkahelyteremtő programot indít, ami csak júniusig tart.
Varga: Adócsökkentés 2011-től. Amennyiben a Fidesz alakít kormányt jövőre, úgy 2011 januárjától jelentős adócsökkentést tervez elindítani a gazdaság fellendítése érdekében – mondta Varga Mihály volt pénzügyminiszter a Reuters hírügynökségnek adott tegnapi interjújában. A Fidesz alelnöke hangsúlyozta: a következő kormány legfontosabb gazdaságpolitikai célja a munkahelyteremtés lesz. Ennek érdekében az egyetlen eszköz az adók csökkentése – mondta az ellenzéki politikus, aki szerint még nem véglegesítették az adóváltoztatási terveket a Fideszben. Varga véleménye szerint a Magyar Nemzeti Bank az idén nem csökkentette elég gyorsan az alapkamatot a globális hangulat javulásával párhuzamosan.
origo.hu
Botrány, titkos lista, belső feszültség – széthullóban a Tisza Párt?
