A fehér barátok története

A magyarországi pálosok történetének évszázadait idézi fel énekelt versekkel, napló-, krónika- és tanulmányrészletekkel Sudár Annamária (az est szerkesztője), Oberfrank Pál és a Misztrál együttes közös estje, amelyet ma délután ötkor a Budai Ciszterci Gimnáziumban mutatnak be.

Varga Klára
2010. 01. 21. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Akad, aki Pázmány Péternek, más Pongrác testvérnek tulajdonítja a híres megállapítást, mely szerint „Te is, Magyarország, édes hazám, a pálosokkal fogsz növekedni, és ugyanazokkal fogsz hanyatlani”. Tény, hogy a pálosok magyarországi betiltatása után nehéz idők jöttek az országra is. Az esten a Boldog Özsébtől Nagy Lajos király, Hunyadi Mátyás korán, s a múlt század ötvenes éveitől máig ívelő krónikát részben pálos költők megzenésített versei mutatják be, köztük a legismertebb Virág Benedek Békességóhajtás című verse. Mátyás király kora kapcsán a Misztrál Janus Pannonius-lemezéről két dal hangzik el a magyar uralkodóról, s a Békéért című Janus Pannonius-vers, a lemez egyik legjobban sikerült dala.
Gyöngyösi Gergely pálos rendfőnökként betekinthetett a kolostorokban őrzött, a mohácsi vész előtt keletkezett iratokba. Kutatásairól Rendi krónika című művében számolt be. A XVI. századi forrásmunkából egy olyan Magyarország tárul elénk, amiről alig lehet fogalmunk. Csúzy Zsigmond népszerű pálos prédikátor, a pálos irodalom egyik legjelentősebb alakja, aki után szerencsére maradtak is források, amelyekből ma és a január 26-i előadáson Oberfrank Pál (más előadásokon Eperjes Károly) tolmácsolásában hallhatnak részletet a jelenlevők.
A múlt század ötvenes éveit szomorú névsorolvasás jeleníti meg. Azt sorolják majd az előadók, melyik pálos szerzetes milyen büntetést kapott a Rákosi-éra idején, abban a korszakban, amikor az egykori márianosztrai rendházat börtönné alakították. Elhangzik a Misztrál Megkopott harangszó 1456–1956 című lemezéről többek közt Nagy László Varjúkoszorú című verse és Gérecz Attila Boldog Özsébről prózában írott himnusza, amelyet a váci börtönben sínylődő pálosoknak szánt az üldöztetések, bebörtönzések idején. Puszta Sándor Cinkenyom című verse a Misztrál-életmű emblematikus darabja. A költőről tudnivaló, hogy szoros kapcsolatban állt a pálosokkal, Fehér Barát című lapjukban gyakran publikált, verse az est végén a pálosok és az ország jövőjére egyszerre kérdez rá szelíden, mégis hátborzongatóan.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.