A városkép védelmében

Szemléletváltást sürget a műemlékvédelemben a Váralja Szövetség. A Szent Margit Gimnázium diákjainak összefogásából alakult civil mozgalom az „aktív városképvédelem”, a kollektív műemlékvédelmi zónák jogszabályba foglalása érdekében szombaton délután ötkor kezdődő kulturális estjén aláírás-gyűjtési akciót indít a budai Szent Margit Gimnázium dísztermében. Az est vendége Kubik Anna színművész, Koltay Gábor rendező és Makovecz Imre építész lesz.

Hiába vannak a műemlékvédelemnek törvénybe foglalt szabályai, ha Budapest lassan nyilvánvalóan elveszíti klasszicista hangulatát, egyedi építészeti karakterét. Haladni kell a korral, de a városi környezet alakítása, az új beruházások engedélyezése nem mehet az egységes történelmi összkép rovására – mondta el lapunk megkeresésére az akció hátterével kapcsolatban a 2007-ben gimnazista fiatalok által alapított Váralja Szövetség elnökségi tagja, Hetzmann Róbert. A Váralja Szövetség interneten korábban már indított hasonló akciót; tavasszal ötezer támogatót gyűjtöttek össze a kollektív műemlékvédelem bevezetése mellett. A mostani petícióhoz tízezer támogatót remélnek.
A műemlékvédelem jelenleg hatályos rendszere ismeri ugyan a műemléki jelentőségű terület és a műemléki környezet fogalmát, a Váralja Szövetség szerint az egyes épületek, esetleg azok közvetlen környezetének védelme azonban nem elég. Hetzmann Róbert elrettentő példákat említ: – A Pest szívébe, a Szervita térre tervezett „üvegbuborék” vagy a már épülő Duna-parti beruházás, az acélbálnaként emlegetett CET engedélyezésekor nem vették figyelembe, hogy az új építmények illeszkedjenek a történelmi városkép egészébe. Értéket pusztítunk, hogy újat alkossunk. Változtatni kell a szemléleten – tette hozzá az akció egyik vezetője.
A szövetség által szorgalmazott kollektív műemlékvédelem minden történelmi épületet műemléki értékként kezelne, és a már meglévő, nem műemléki jellegű épületekre is úgy tekintene, mint szereplőkre, amelyeknek illeszkedniük kell a környezethez. Ahol a műemléki épületek dominanciája kimutatható, kollektív műemlékvédelmi zónákat vezetnének be. A zónák nem csak a szűk városmagot védenék – a műemléki környezet egységes védelmét jelentenék Budapesten és a vidéki nagyvárosokban, a teljes történelmi városrészre kiterjedően. A szövetség elképzelései szerint a zónákon belül a meglévő műemlék jellegű épületek homlokzatán nem lehetne változtatni. Új épületet csak a már meglévő, a műemléki környezetbe nem illeszkedő épületek helyén lehetne emelni, kizárólag a műemléki atmoszférát nem zavaró stílusjegyekkel. – Drezdában néhány éve csaknem eredeti formájában építették újjá Németország szimbolikus értékű épületét, a második világháborúban megsemmisült Frauenkirchét. Nem célunk az erőltetett városkép-hamisítás, de az összképtől idegen épületek helyett Budapest is gondolkodhatna néhány értékes épülete rehabilitációjában – véli Hetzmann Róbert. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal lapunk megkeresésére csak annyit reagált: álláspontja szerint a Váralja Szövetség petíciója nyitott kapukat dönget. Kijelentették, a műemléki területek, azon belül a műemléki jelentőségű területek fogalmát a kulturális örökség védeleméről szóló törvény ismeri, és a hatóság alkalmazza is.