Felháborítónak nevezték a bakonyi föld- és erdőtulajdonosok az állami szervek lapunknak adott válaszait. A Bakonyerdő Zrt. és az agrártárca a vadászati jogosultságok megszerzési lehetőségeit feszegető cikksorozatunkkal kapcsolatban fejtették ki véleményüket. Mint megírtuk, a Veszprém megyei vadászati hatóság, illetve a munkáját felügyelő budapesti szervezet által hozott határozatok miatt több bakonyi tulajdonosi közösség 2006 óta nem tudott megalakulni. Amennyiben e tulajdonosi közösségeket a vadászati hatóság bejegyezte volna, akkor ezek rendelkezhetnének a vadászati jogosultságok felett. Lapunk megkereste az ügy egyik főszereplőjét, a Bakonyerdő Zrt. vezérigazgatóját, Uzsoky Andrást. Helyette közel egy hónappal később egy ügyvédi iroda válaszolt, amelytől megtudhattuk, hogy szerintük a – korábbi cikkünkben szereplő – szentgáli tulajdonosi közösség nem rendelkezik a vadászterület kijelöléséhez szükséges tulajdoni hányaddal. E válasz nagyban hasonlított a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumtól kapott magyarázathoz, lényegében ők is azt állították, hogy a kisebbségben maradottak problémájáról van szó.
A tulajdonosok szerint ugyanakkor a valódi kérdés az, hogy miért alakulhatott ki ez a helyzet. Egyáltalán nem mindegy ugyanis, hogy az állami erdőt kezelő cég miként osztja fel területeit az egyes tulajdonosi közösséget megalakítani kívánók között. Az észak-szentgáli tulajdonosi közösség képviselője, Sass Lajos szerint éppen az állami területekkel folytatott manipuláció teremtett olyan helyzetet, hogy a magántulajdonosok kisebbségbe kerültek. Rámutatott: az ügyvédi iroda sem tagadja, hogy a Bakonyerdő Zrt. úgy manipulált az állami területekkel „államérdekből”, hogy a magántulajdonosok végül nem tudtak labdába rúgni. Kérdésesnek nevezte, hogy államérdeket szolgált volna az a lépés, amellyel a Bakonyerdő Zrt. által használt területekből közel hatezer hektárt szakítottak ki és adtak oda a Magas-Bakony Vadgazdálkodási Sport és Környezetvédelmi Egyesületnek (Magas-Bakony VSK) hektáronként mindössze 400 forintos bérleti díjért. A szóban forgó Magas-Bakony Tájvédelmi Körzet a környék nagyvadakban leggazdagabb területe. Ilyen területekért hektáronként 800-1000 forintot szoktak kapni a földtulajdonosok. S nemcsak ezért kétséges az államérdek érvényesülése – tette hozzá –, hanem az egyesület tulajdonosi köre miatt is. A Magas-Bakony VSK alapítói között van Kisfaludy Zoltán, a Miniszterelnöki Hivatal szakállamtitkára, akkortájt az Igazgatási és Rendészeti Minisztérium kabinetfőnöke és K. Szabó Imre, a Megatrend Informatikai Zrt. elnök-vezérigazgatója, utóbbi cég szoftverei működnek az államigazgatásban, többek között az állami erdészeteknél. A leírtakon kívül számos komoly állami funkciót betöltő ember élvezte az egyesület megalakulásának hasznát. A lényeg az volt, hogy az állam érdekére hivatkozva olyan területi egységeket kellett kialakítani – ha másként nem, kényszerhasznosítással –, amelyben a magántulajdonosok nem lehettek többségben – mutatott rá Sass Lajos. Véleménye szerint ezért jól működő területi egységeket szedtek szét, például a cikksorozatunkban ugyancsak megemlített ősi-sárréti és más a területeket is. Sass Lajos tudomása szerint az ügyben érintett szervezetekkel a területalakítás módjáról Benedek Fülöp, az agrártárca akkori államtitkára, a vagyonkezelő volt vezérigazgató-helyettese egyeztetett.
Bár az államigazgatást képviselők leginkább azzal védekeznek, hogy a kisebbségben maradtak elégedetlenségéről van szó, arról nem beszélnek, hogy milyen módszerek révén szorították kisebbségbe a magántulajdonosokat. Sass Lajos szerint a megyei vadászati hatóság – az agrártárca akkori felelős államtitkárának támogatása mellett – egy szűk érdekkör szája íze szerint alakította ki szinte az egész megyében a vadászterületek határait. A területkialakítás a kifogásolt esetekben úgy történt, hogy a magántulajdonosok lehetőleg kisebbségben maradjanak, s ha ez nem ment, akkor különböző feljelentésekkel és megkérdőjelezhető határozatokkal húzták az időt vagy kényszerítették a magántulajdonosokat az általuk kialakított területi egység elfogadására – osztotta meg az elmúlt években szerzet tapasztalatait a szentgáliak képviselője.
Manipulációnak nevezte azt is, hogy a különböző vadászterületek kijelölését nem a különben megszokott időszakban, az ország többi vadászterületével egy időben, hanem attól eltérve intézték. Az érintett területekről azt mondják, hogy különleges rendeltetésűek. Ezzel azt érték el, hogy a tulajdonosok lényegében soha sem válhatnak majd le az állami területekről. Sass Lajos szerint ezalól kivételt jelent, ha állami vezetőknek, politikusoknak adnak területet. Példaként említette a Bakonyerdő Zrt. által használt Bakonybél környéki területek 2007-es felosztását. Tehát – tette hozzá – a hatóságok messzemenően kihasználták a rossz vadászati törtvényt, az egyszerű emberek jogban való járatlanságát, és visszaéltek hivatali hatalmukkal.
origo.hu
A legtöbben elvéreznek ezen a kvízen – Ön hány magyar megyeszékhelyet ismer fel?
